Egy alkalommal a Szertár podcastban egy galambásszal beszélgettek, nekem meg azóta a kezembe akadt egy szicíliai mesegyűjtemény, és úgy éreztem, a többihez képest annyira felülreprezentáltak benne a galambok, hogy rendben, más mesét már nem is említek többet. Egyszóval íme egy nagy csomó galambos történet, egyenesen a varázslatos Szicíliából.
A rabló, aki királylányt vett feleségül
amelyben a galambposta életet ment
A mese: Egy királylány finnyázik, mikor férjet kell választani, na végül csak rábök egy nem odavalósi tudósra. Az ifjú férjről kiderül, hogy egy barlangban lakik, ahol a királylánynak persze sanyarú sorsa lesz, holttesteket kell rendezgetnie. No innen üzenget galambbal haza, hogy neki milyen rossz sora van. (Elárult titok motívum, talán C420/C429, a gonosz rabló rövid heccelésre fecsegi ki a szabadulás titkát.) Érte is küld a király, és egy hetedszülött fiú kiszabadítja. (Semmi faxni, úgy jut be, ahogy a rabló maga is szokott.) A királylány hazaérve férjhez megy a szibériai királyfihoz. A rabló megtanul olyan képeket készíteni, amelybe maga is bebújhat, a királylány vásárol is egy ilyet, rablóstul. A rabló egy varázserővel bíró levelet helyez az új férj párnája alá, amitől az nem ébred fel semmi zajra. A rabló éjjel kibújik a képből, ollót hozat a királylánnyal, hogy levágja annak haját. Közben a királylány véletlenül lelöki az új férjét az ágyról, az felébred, odatrombitálja a katonáit és itt a vége.
Személyes kommentár: –Mamma.– Ide kapcsolódik, hogy a kötetben egyébként is sokszor fordult elő, hogy a lányok maguk választottak férjet. Az egész gyűjteményt számomra átitatta a Mamma jelenléte, aki a háttérből irányít. A legények nagyon sokszor kapják a tudást nőktől, néha az volt az érzésem, a Mamma nélkül csak csetlő-botló kisfiúk gyülekezete volna az egész. Egy magyar népmesében például valószínűleg karddal az oldalán alszik a második férj, és amikor felébred, nem az lesz a reakciója, hogy hű, akkor belefújok gyorsan a trombitámba. De ne ítélj elsőre, az egész kötetet végig kell olvasni hozzá, hogy ne szarjankókat láss bennük. –Varázslat.– Számos apró mozzanat követeli, hogy aki meséli, az nézzen utána jobban egy kicsit. A kötetben közölt formában a sztori majdnem minden varázslatos elem nélkül is tökéletesen működik. A hetedszülött fiú epizód teljesen kidolgozatlan. A hajvágás, mint gyilkossággal egyenértékű tett nálam szintén kérdéseket vet fel. Az, ahogyan a rabló elárulja a titkát jellegzetes motívum, de… az én fejembe nem fér bele, hogy egy rabló, aki elég rafinált volt ahhoz, hogy magára vonja egy királykisasszony figyelmét, később megtanul több rekeszes képeket csinálni, mégis milyen rosszéletű fuvallat hatására árulja el a hétpecsétes titkot? Mondjuk ezt ördöggel sem értettem soha, meg sárkánnyal és semmi egyébbel, mert a beszélgetés nagyjából ennyi: Anya, képzeld, azt álmodtam, hogy megtaláltam a karácsonyi ajándékot. – Haha, pedig azt bizony alaposan elrejtettem a kredenc mögé!
A galamb
amelyben a galamb nem más, mint egy elvarázsolt legény
A mese: egy királylány fésűjét, pántlikáit, kendőjét ellopja egy galamb. A lány utána megy, kiderül, hogy a galamb nem más, mint egy szép legény, akit a tündérek elvarázsoltak, és ilyen-olyan várakoztatós feltételei vannak annak, hogy újra emberré legyen. A lány teljesíti is, csak közben megfeketedik, és amikor a varázslat megtörik, a legénynek így már nem tetszik, le is köpi. A tündérek visszaszépítik a lányt, elviszik a legény országába, ahol ő a király. A király nem ismeri fel, beleszeret. A lány a tündérek tanácsára alaposan megdolgoztatja, majd mikor végre tényleg találkoznak, szemen köpi, mert valamikor a király is ezt tette vele. A királyfi lassan belátja, hogy hibázott, bocsánatot kér és kap.
Gergely pápa
amelyben egy galamb pápát választ
A mese: Egy fiú és egy lány testvérpár szerelméből fiú gyermek születik: Gergely. A gyermeket díszes ládában a tengerre bocsájtják, egy halász kifogja. Mikor iskolás lesz, megtudja, hogy talált gyermek. Útnak indul, hogy megkeresse a szüleit. Egy helyen iskolamester lesz, és éppen az anyja tűszomszédságában lakik. Egymásba szeretnek, összeházasodnak, de a menyegző estéjén a ládát látván kiderül az igazság. Az apa és az anya sírnak, mert tudják, hogy nagyot vétkeztek, de Gergely azt mondja nekik, hogy ne sírjanak, majd ő levezekli a bűneiket. Elvonul egy barlangba, és sok év múlva, mikor új pápát kell választani, éppen az ő fejére száll a szokás szerint kiengedett galamb, így lett Gergelyből pápa.
Személyes kommentár: Kevesebb vérnőszés és vallásos pátosz van benne, de ha Mátyás királyra gondolok, olybá tűnhet, hogy éppenséggel egy korona is tud annyit, mint egy galamb. Persze, értem én, nem olyan egyedi ez az egész motívum. Illetve nekem tetszik a sztoriban a vétek-vezeklés.
Ádám és Éva
amelyben Éva galamblevest főz
A mese: Ádám és Éva sora ugyancsak rosszul megy a Paradicsomon kívül. De az Úristen elküldi Rafael arkangyalát, aki egy ládikát ad Évának. ha Éva fohászkodott az Úrhoz, a ládikából kiröppent egy galamb, abból Éva rögtön finom galamblevest főzött, és úgy érezte magát a levestől, mintha újjászületett volna. Egyszer azonban Káin és Ábel játszott a ládikával, kinyitották, és a sok orvosság (=galamb) kiröppent belőle.
A két bűvös galamb
amelyben a galambok életmentő titkokat fecsegnek ki.
A mese: Egy királynénak és egy udvarhölgyének egy napon születik fia, Pippínu és Gaitaninu együtt nevelkednek. Ahogy nőnek, az utóbbit arra kéri az apja, szólítsa most már a királyfit királyi felségnek. Tizenhat évesen elmentek vadászni. Miközben a királyfi alszik, a hercegfi őrködik, és kihallgatja két galamb beszédét, hogy hogyan fog meghalni a királyfi, így a hercegfi meg tudja akadályozni. (Csak elárulni nem szabad, különben márványkővé változik.) A harmadik alkalommal némi rágalom miatt börtönbe zárják Gaitaninut. Gaitaninu magához hívatja a királyfit, elmeséli a galambok esetét, és márványkővé változik. A királyfi elmegy ugyanoda, a galambok meg is jelennek, elmondják, hogy a vérükkel kell a márványt bekenni. A királyfi megöli őket és így megmenti barátját.
Személyes kommentár: nekem nagyon tetszik, amikor a barát elmondja a királynak a három galambos esetet, és minden eset említésére testének harmada márványkővé dermed. Nagyon erős jelenet a királyfi kétségbeesett kérlelésével együtt, hogy hagyja abba. Egyébként is nagyon szép történet a testvéri szeretetről.
Ugyanitt sok szeretettel ajánlom Parti Nagy Lajos vonatkozó könyvét, a Hősöm terét. Készülj fel, mert itt a galamb az úr…
Képek forrása: saját képek, egyébként véletlenül valóban Olaszország, ha nem is Szicília.
Mesék forrása: Zsámboki Zoltán: Sfurtuna, az elátkozott leány – moly link