Közeleg az év vége, nahát. Mesemondó felemet ezennel szabadságra küldtem. Igen. Mivel magam is kíváncsi voltam a listára, összeszedtem, mi mindent meséltem idén.
A Lista, kevéssé időrendben
Tolkien napon saját mesét. Okarínával, mert az egy igen-igen mágikus síp.
Elmeséltem egy Łem novellát a turai mesemondó találkozón, majd később egy középiskolai fizika tanulmányi körben is.
Utóbbi társaság egy Feynman sztorit is kapott.
Elhangzott gyerekkorom öreganyós meséje és a mindent járó malom összefűzve ovisoknak. Előbbi történetről ma már tudom, hogy sok-sok évvel ezelőtt minden bizonnyal egy mese részeként hallottam, és csak emlékezetem kerekítette önálló egésszé. Utóbbi történet az egyik Tökhintón is elhangzott.
Az első Cinegezajon tűzzel mondtam saját mesémet, le is pörköltem a hajam kissé. Így ne meséljétek utánam. 🙂 A második Cinegezajra Mátyás királyos mondákkal készültem, de végül rajtunk kívül álló okokból a rendezvény elmaradt.
Tökhintón meséltem egyszer a bátyámról is, azelőtt pedig, még az első tökhintón egy japán történetet mondtam el egy furfangos nyúlról és egy nem különben cseles teknősről. Tesóm sztorija egyébként angolul debütált, ezzel egy régi kérdésem talált válaszra: tudok-e külföldiül mesélni? Tudok, Jaynek legalábbis bejött.
Két mítoszt is meséltem idén. Az első MythOff Budapesten tőlem a joruba teremtésmítosz egyik verziója hangzott el, a másodikon pedig a polinéz Maui hozta el nekünk a tüzet egy maori változatban. Előbbit később az Afrikáért alapítvány önkéntesei is megismerték, kiegészítve némi információval a joruba vallásról is. Ez még több készülést igényelt, mint először, még mélyebbre ástam a joruba hitvilágban.
Pajzán meseestet is tartottunk, ott végül két történetet mondtam el. A szerelmes ördög kevésbé volt huncut, de nekem nagy kedvncem. A hó gyermeke szintén nem a legsikamlósabb történet a világon, de kárpótoltak érte a többiek.
Álom-esten is jártam, ott a kígyó és az álomfejtő történetét meséltem el, annak is egy iraki változatát.
A Fekete-fehér mesekocsmára ezeket a meséket vittem: Szárihun, a nyúl és Goki, a majom fogadnak, ki bírja tovább vakarózás nélkül + Vadászat a szivárványra + A három megmentő, kiknek olyant kell szerezni, amiből a világon csak egy van + Bóbita koporsó.
Azaz összesen 17 különböző mesét mondtam idén, és nehéz lenne megszámolni, hányat olvastam át hozzá.
Fun facts
Lényegesen gyorsabban találok történetet, mint egy évvel ezelőtt, rengeteg bomba jó forrást találtam, amiket később is eredménnyel tudok majd lapozgatni. Pilotoltam a kísérletező mesemondást, jelentem, működik, de komoly eszközök kellenek hozzá, és nagyon rugalmasan kell megalkotni a történetet. Nehéz időzíteni. Egyszer hangokkal illusztráltam, szerintem jót tett az egyébként picit didaktikus alapok miatt. Legközelebb lehet, hogy úgy mesélem majd, hogy kicsit nyitva hagyom a konklúziót – ki-ki dolgozza fel magának. Pár alkalommal okarínáztam is, és kitaláltam az okarína mellé egy felvezető történetet, ami megmagyarázza, honnan ismerem a mesét. De ez nagyon specifikusnak bizonyult, ki kell találnom egy univerzálisabbat is, mert sok esetben rontana a műsoron az okarínaszó. Meséltem angolul, és mondtam történetet úgy, hogy az utolsó pillanatokban döntöttem egy másik verzió mellett, mint amivel a legtöbbet foglalkoztam. (Akárhogy csűrtem-csavartam, nem kelt életre a legkedvesebb változat, ezért, bevállaltam ezt a kis kockázatot.)
További fejlemények rovat
Technikai oldalról lett honlapom, domianem, facebook oldalam, adószámom és nevem.
És ami a legfontosabb:
Olyan fantasztikus mesemondók fogadtak maguk mellé a színpadra, akikre felnézek, akikkel egy évvel ezelőtt még csak titkos ábrándjaim leghalványabbjaiban dolgoztam együtt. Név szerint pedig köszönet illeti mindenek előtt is Lovranits Júliát, aki hozzásegített az első mesemondó alkalmakhoz. Továbbá köszönöm bizalmát és bátorítását Nagy Enikőnek, Hajós Erikának, Zalka Csengének, Bumberák Majának, Sőrés Rozinak, Pleszkán Écskának és Gregus Lacinak, mert nélkülük idén biztosan nem meséltem volna ennyit.
Mit mutat az üveggömb, azaz szevasz
A jövőben technikailag szeretnék sokat fejlődni, illetve még tudatosabban szeretném a meséket mondani. Ehhez jó lecke lesz a Hagyományok háza januárban induló mesemondó képzése, már alig várom! 🙂