{"id":1958,"date":"2019-01-08T13:53:22","date_gmt":"2019-01-08T12:53:22","guid":{"rendered":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/?p=1958"},"modified":"2019-01-08T13:53:22","modified_gmt":"2019-01-08T12:53:22","slug":"a-kisdiak-kuldetese-avagy-mese-a-ti-szavaitokkal","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/a-kisdiak-kuldetese-avagy-mese-a-ti-szavaitokkal\/","title":{"rendered":"A kisdi\u00e1k k\u00fcldet\u00e9se – avagy mese a Ti szavaitokkal"},"content":{"rendered":"

Az al\u00e1bbi mese egy hirtelen felindul\u00e1sb\u00f3l, az\u00a0Instagramon<\/a><\/strong><\/span> elk\u00f6vetett j\u00e1t\u00e9k k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Ennek sor\u00e1n szavakat gy\u0171jt\u00f6ttem be T\u0151letek m\u00e9g kar\u00e1csony el\u0151tt azzal a c\u00e9llal, hogy m\u00e9g 2018-ban \u00edrok vel\u00fck egy mes\u00e9t. \u00c9rkezett is sz\u00e1m szerint 11 sz\u00f3, csakhogy r\u00e9szben a Timeless Tales magyar ford\u00edt\u00e1sa miatt, r\u00e9szben priv\u00e1t okokb\u00f3l annyira f\u00e1radt volt m\u00e1r a k\u00e9t \u00fcnnep k\u00f6z\u00f6tt is, hogy nem siker\u00fclt a mes\u00e9t id\u0151ben befejezni. Ez persze annak is volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy nem akartam egyik bek\u00fcld\u00f6tt sz\u00f3val sem illetlen\u00fcl, mondjuk egy felsorol\u00e1sban elb\u00e1nni, mindegyiknek fontos szerepet szerettem volna biztos\u00edtani a t\u00f6rt\u00e9netben. De az\u00e9rt a j\u00e1t\u00e9k az j\u00e1t\u00e9k, a mese id\u0151vel elk\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n

Ezek voltak a szavak:<\/p>\n

\"IMG_20181229_143301_913\"<\/p>\n

\u00c9s \u00edme a bel\u0151l\u00fck alkotott sz\u00f6vev\u00e9nyes t\u00fcnd\u00e9rmese:<\/p>\n

\"realinstastory_banner\"<\/p>\n

Hol volt, hol nem volt, r\u00e9gen is volt, most is volt, hogy egy kisdi\u00e1knak ugyancsak meggy\u0171lt a baja a n\u00e9met nyelvtannal. Mert hogy od\u00e1ig m\u00e9g rendben van a dolog, hogy ich bin, meg du bist. Meg az is \u00e9rthet\u0151, hogy az ig\u00e9ket hogyan ragozzuk att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, kir\u0151l van sz\u00f3, na de hogy minek azokat a mell\u00e9kneveket meg n\u00e9vel\u0151ket vari\u00e1lni, meg azt\u00e1n m\u00e9gis hogy lehet eligazodni egy olyan rendszerben, amiben szeml\u00e1tom\u00e1st teljesen v\u00e9letlenszer\u0171en osztott\u00e1k ki ugyanazt a h\u00e1rom- vagy n\u00e9gyf\u00e9le v\u00e9gz\u0151d\u00e9st a mondva csin\u00e1lt esetek k\u00f6z\u00f6tt\u2026 H\u00e1t ez m\u00e1r sehogyan sem f\u00e9rt a kisdi\u00e1k fej\u00e9be. Valakinek rendet kellene m\u00e1r itt teremtenie, ugyan mif\u00e9le dolog ez, k\u00e9rem? Hi\u00e1ba gy\u0171ri itt az ember azt az okos kobakj\u00e1t, hi\u00e1ba f\u00e9r meg egym\u00e1s mellett olyan sz\u00e9p b\u00e9k\u00e9sen az \u00f6sszes trigonometrikus \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s a fotoszint\u00e9zis v\u00e1zlatos molekul\u00e1ris folyamataival. Hi\u00e1ba nem kellett cip\u0151kan\u00e1l sem az \u00e1rp\u00e1d h\u00e1zi kir\u00e1lyokhoz, hogy bef\u00e9rjenek a k\u00e9t f\u00fcle k\u00f6z\u00e9, \u00e9s a Walesi b\u00e1rdokot megtanulni is lehets\u00e9ges volt, de ezek a n\u00e9metek bizony nagy zsiv\u00e1nyok lehetnek, ha ilyen cs\u00faful k\u00e9pesek az emberis\u00e9g (pontosabban szem\u00e9lyesen a kisdi\u00e1k) sors\u00e1t rontani. H\u00e1t nincs itt senki sem, k\u00e9rem sz\u00e9pen, senki fia nem mondja meg nekik, hogy ebb\u0151l azt\u00e1n most m\u00e1r el\u00e9g? Valakinek csak ki kellene m\u00e1r \u00e1llni a k\u00f6zj\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben! Valakinek, egy b\u00e1tor leg\u00e9nynek, egy talpraesett, j\u00f3 esz\u0171, tisztasz\u00edv\u0171 vit\u00e9znek csak el\u0151 kellene m\u00e1r l\u00e9pni, hiszen nem mehet ez \u00edgy tov\u00e1bb!<\/p>\n

H\u00e1t, ahogy a kisdi\u00e1k ezt kigondolta mag\u00e1ban, m\u00e9g egy m\u00e1st is gondolt mell\u00e9: ha eddig senkibe nem f\u00e9rt el\u00e9g kur\u00e1zsi, majd \u0151 rendet tesz ebben a vil\u00e1gban. Majd \u0151 elmegy ezekhez a n\u00e9metekhez, \u00e9s megmondja nekik, merr\u0151l f\u00faj a helyes sz\u00e9l! Be is csapta a f\u00fczetet, t\u00f6bbet \u0151 pedig abba bele nem n\u00e9z! M\u00e1r csak azt kellett volna tudni, hol lehetnek ezek a h\u00edres n\u00e9metek? Gondolta mag\u00e1ban, ugyancsak k\u00f6zel \u00e9lhetnek, ha id\u00e1ig elhallatszott a nyelv\u00fck. Mert ez ugye k\u00f6ztudom\u00e1s\u00fa dolog: m\u00e9g magyarul is n\u00e9ha n\u00e9met\u00fcl besz\u00e9l\u00fcnk. Igaz? Hogy p\u00e9ld\u00e1ul firma, cetli, bejgli, pan\u00edr, gigerli. Na, hol egy n\u00e9met de gyorsan, am\u00edg a kisdi\u00e1k sz\u00e9pen besz\u00e9l!<\/p>\n

Kiszaladt az utc\u00e1ra, de hi\u00e1ba, nem l\u00e1tott egyetlen n\u00e9metet sem. Igaz, nem is eg\u00e9szen tudta pontosan, mir\u0151l is lehetne \u0151ket megismerni, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem hordanak \u0151k sem n\u00e9met z\u00e1szl\u00f3t a homlokukhoz k\u00f6t\u00f6zve. De bizonyosan van az ilyen szerzetek szem\u00e9ben valami huncut csillog\u00e1s, arr\u00f3l majd megismeri \u0151ket. Elszaladt a kisdi\u00e1k a nagy t\u00e9rre is, de ott sem l\u00e1tott egyetlen n\u00e9metet sem. Gyer\u00fcnk a f\u0151\u00faton tov\u00e1bb, \u00e9s ha az be nem v\u00e1lik, h\u00e1t majd a kisebb utc\u00e1kat veszi sz\u00e1mba. No j\u00f3l van, nem sorolom el, h\u00e1ny kilom\u00e9tert koptatott el a mi kisdi\u00e1kunk mindhi\u00e1ba, de bizony \u00fagy t\u0171nt, alaposan elb\u00fajtak el\u0151le a n\u00e9metek.<\/p>\n

Ahogy az egyik utcasarkon befordult, nagyszer\u0171 \u00f6tlete t\u00e1madt. Volt ott ugyanis egy \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, valami nagy irodah\u00e1znak fog ott t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lni \u00e1ll\u00edt\u00f3lag ezer ablaka is, \u0151szre k\u00e9szen lesz. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag. Csak \u00fagy s\u00fcr\u00f6gtek-forogtak a munk\u00e1sok a ker\u00edt\u00e9sen bel\u00fcl, hordt\u00e1k a maltert, a dr\u00f3tokat, csattogott a kalap\u00e1cs, \u00e9s h\u00fazta a nagy elemeket a magasba egy akkora nagy emel\u0151daru, hogy annak a tetej\u00e9r\u0151l \u00e9jjel tal\u00e1n m\u00e9g az \u00e9gen \u00fcl\u0151 csillagokat is le lehet kapkodni! Az \u00e1m, onn\u00e9t kellene k\u00f6rben\u00e9zni, onnan biztosan megl\u00e1tna egy n\u00e9metet, \u00e9s ha megl\u00e1tn\u00e1, h\u00e1t kiab\u00e1lna neki, hogy meg\u00e1llj, csib\u00e9sz! Az meg \u00fagy megillet\u0151dne, hogy biztosan meg is v\u00e1rn\u00e1 majd. Nosza, mikor az egyik betonkever\u0151 kifarolt a kapun, gyorsan besurrant a kisdi\u00e1k az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s ter\u00fclet\u00e9re, \u00e9s meg sem \u00e1llt a hatalmas emel\u0151daru t\u00f6v\u00e9ig. \u00c9s ha oda\u00e9rt, h\u00e1t elrikkantotta mag\u00e1t:<\/p>\n

– Hah\u00f3, darukezel\u0151 \u00far, k\u00e9rem sz\u00e9pen, nekem okvetlen\u00fcl fel kell jutnom ennek a darunak a tetej\u00e9be!<\/p>\n

Szerencse, hogy a darukezel\u0151 m\u00e9g csak \u00e9ppen akkor k\u00e9sz\u00fclt besz\u00e1llni a f\u00fclk\u00e9be, mert onnan a magasb\u00f3l tal\u00e1n meg sem hallotta volna.<\/p>\n

– \u00dagy-e? Oda akarsz felker\u00fclni a magasba?<\/p>\n

– Oda, bizony! \u2013 felelte a kisdi\u00e1k.<\/p>\n

– No fiam \u2013 \u00edgy a darukezel\u0151 \u2013, szerencs\u00e9d, hogy \u00e9ppen j\u00f3 napom van, pattanj ide, ne kiab\u00e1lj hi\u00e1ba. De szedd a l\u00e1bad!<\/p>\n

A kisdi\u00e1knak nem kellett k\u00e9tszer sz\u00f3lni. A magasban azt\u00e1n ugyancsak elkezdte meregetni a szem\u00e9t. Ell\u00e1tott j\u00f3 messzire a sz\u00e9lr\u00f3zsa minden ir\u00e1ny\u00e1ba, j\u00f3csk\u00e1n a tet\u0151k f\u00f6l\u00f6tt j\u00e1rtak, \u00e9s a t\u00e1volban l\u00e1tott foly\u00f3t is, hegyet is, erd\u0151t is, mez\u0151t is \u2013 de n\u00e9metet, azt egyet sem. Elkomorodva r\u00e1ncolta a homlok\u00e1t, h\u00e1t m\u00e9gis hol bujk\u00e1lnak ezek, hogy m\u00e9g innen sem l\u00e1tni \u0151ket? A darukezel\u0151 n\u00e9zte a kisdi\u00e1kot, egyre kev\u00e9sb\u00e9 tudta mire v\u00e9lni, mit keres ez itt, h\u00e1t k\u00e9rd\u0151re vonta:<\/p>\n

– Na fiam, most azt\u00e1n tess\u00e9k sz\u00e9pen kib\u00f6kni, mi j\u00e1ratban vagy itt, mi\u00e9rt volt ilyen fontos, hogy ide felgyere?<\/p>\n

– No hiszen, meg is mondom. A n\u00e9meteket keresem \u2013 v\u00e1laszolta a kisdi\u00e1k, \u00e9s elmes\u00e9lte, h\u00e1ny helyen megn\u00e9zte m\u00e1r, de fogalma sincs, hol lehetnek.<\/p>\n

– H\u00e1t ha n\u00e9meteket keresel, azt rossz helyen kutatod. Meg is mondom neked, hol vannak. Ott arra, \u00e9szaknyugat fel\u00e9 l\u00e1tod-e azt a magas hegyet, aminek csak \u00fagy csillog a kalapja a h\u00f3t\u00f3l meg a j\u00e9gt\u0151l?<\/p>\n

– L\u00e1tom.<\/p>\n

– No, h\u00e1t azt a nagy hegyet kell megm\u00e1szni, mert az m\u00f6g\u00f6tt vannak a n\u00e9metek.<\/p>\n

Elgondolkozva m\u00e9regette mag\u00e1nak a havas cs\u00facsokat a kisdi\u00e1k. Sz\u00f3 se r\u00f3la: k\u00f6zel sincs, nem is alacsony. De ha ez a feladat, akkor ennek kell megfelelni. Odafordult a darukezel\u0151h\u00f6z.<\/p>\n

– K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m eddigi j\u00f3s\u00e1g\u00e1t az \u00farnak, akkor \u00e9n most le is menn\u00e9k. K\u00e9rem, vigyen le a f\u00f6ldre.<\/p>\n

– Nem \u00fagy van az, l\u00e1rif\u00e1ri \u2013 ingatta a fej\u00e9t a darukezel\u0151. \u2013 El\u0151bb m\u00e9g lej\u00e1r a m\u0171szakom, s majd csak akkor. Csakhogy addigra m\u00e1r este lesz, h\u00e1t iparkodj ink\u00e1bb majd hazafel\u00e9, mert legal\u00e1bb egyet aludni kell egy ekkora \u00fat el\u0151tt. Holnap is ott lesznek azok a n\u00e9metek, hidd el nekem, fiam. Ha az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z \u00e9v alatt j\u00f3 volt nekik ott a hegyen t\u00fal, h\u00e1t nem most fognak elk\u00f6lt\u00f6zni.<\/p>\n

\u00dagy is lett. Uzsonnaid\u0151ben megosztozkodtak a darukezel\u0151 szendvics\u00e9n. A kisdi\u00e1k \u00e9ppen csak beleharapott, de a sok szalonna miatt, ami abban a falatban volt, el is telt ennyit\u0151l. A marad\u00e9kot elmajszolta a darukezel\u0151. Este a kisdi\u00e1k hazament, \u00e9s hogy m\u00e1snap id\u0151t ne vesz\u00edtsen, \u00fagy fek\u00fcdt az \u00e1gyba, ruh\u00e1stul.<\/p>\n

A reggelit \u00e9ppen csak kutyafutt\u00e1ban k\u00f6lt\u00f6tte el a kisdi\u00e1k. Csod\u00e1lkozott is er\u0151sen az anyja, h\u00e1t mire ez a nagy siets\u00e9g? De a kisdi\u00e1kot nem lehetett egyk\u00f6nnyen sarokba szor\u00edtani.<\/p>\n

– Megkeresem a n\u00e9meteket, \u00e9s megbesz\u00e9lem vel\u00fck ezt a n\u00e9met nyelvtan dolg\u00e1t \u2013 v\u00e1gta r\u00e1 hat\u00e1rozottan. \u2013 Mert h\u00e1t valakinek ezt is el kell v\u00e9gezni, \u00e9n \u00fagy veszem \u00e9szre \u2013 f\u0171zte m\u00e9g hozz\u00e1.<\/p>\n

L\u00e1tta az anyja, \u00fagysem lehetne elt\u00e1ntor\u00edtani a sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t\u00f3l, h\u00e1t akkor menjen csak. Majd hazaeszi az este \u00fagyis, csavargott m\u00e1r a kisdi\u00e1k eleget. Pakolt neki egy kis elem\u00f3zsi\u00e1t, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 szempillant\u00e1sban a kisdi\u00e1k m\u00e1r az utat koptatta. De haladt is, meg sem \u00e1llt egy percre sem, egym\u00e1s ut\u00e1n parancsolta a h\u00e1ta m\u00f6g\u00e9 a kilom\u00e9terk\u00f6veket. Egyenesen arra vette az ir\u00e1nyt, amerre azt a magas hegyet tegnap l\u00e1tta. H\u00e1t, ahogy ment, mendeg\u00e9lt, egy kavicsos f\u00f6ld\u00faton egyszer csak nagy jajvesz\u00e9kel\u00e9st hallott.<\/p>\n

– Jaj nekem, jaj \u00e9n szeg\u00e9ny fejemnek! Jaj, mi lesz most \u00e9n velem? Jaj, mi lesz most az \u00e9n dr\u00e1ga gyermekeimmel?<\/p>\n

Forgol\u00f3dott a kisdi\u00e1k egyre, de sehol senkit nem l\u00e1tott. Hegyezte a f\u00fcl\u00e9t er\u0151sen, merr\u0151l j\u00f6het a hang?<\/p>\n

– Jaj nekem, jaj \u00e9n szeg\u00e9ny fejemnek! Jaj, a l\u00e1bam, senki sincs, ki megseg\u00edtsen!<\/p>\n

Akkor j\u00f6tt csak r\u00e1 a kisdi\u00e1k, nem is fejmagass\u00e1gb\u00f3l j\u00f6n a ki\u00e1ltoz\u00e1s, hanem eg\u00e9szen lentr\u0151l. Ahogy a f\u00f6ldet kutatta, egyszer csak megpillantott egy kis katicabogarat, az kiab\u00e1lt ilyen keservesen. Az egyik l\u00e1ba beragadt egy nagyobbacska k\u0151 al\u00e1, \u00e9s most hi\u00e1ba cib\u00e1lta, sehogy sem tudott kiszabadulni al\u00f3la. Lesz\u00f3lt neki a kisdi\u00e1k:<\/p>\n

– Hah\u00f3, katicabog\u00e1r! Ne b\u00e1nk\u00f3dj tov\u00e1bb egy percet sem! Szerencs\u00e9d, hogy ilyen hangosan tudsz kiab\u00e1lni, k\u00fcl\u00f6nben sosem tal\u00e1ltalak volna meg. No v\u00e1rj csak, elveszem \u00e9n azt a k\u00f6vet! \u2013 mondta, \u00e9s m\u00e1r le is ny\u00falt. Fogta, \u00e9s f\u00e9lredobta azt a f\u00e9l\u00f6k\u00f6lnyi kavicsot. \u2013 J\u00f3 lesz-e \u00edgy m\u00e1r, katicabog\u00e1r?<\/p>\n

– J\u00f3 lesz, bizony, j\u00f3 lesz \u2013 felelte amaz. \u2013 \u00c9s j\u00f3tett hely\u00e9be j\u00f3t v\u00e1rj, gyere ut\u00e1nam, adok neked valamit.<\/p>\n

A katicabog\u00e1r felr\u00f6ppent, a kisdi\u00e1k pedig k\u00f6vette. Hamarosan k\u00e9t r\u00f3zsabokorhoz \u00e9rtek, de olyan sz\u00e9p nagy vir\u00e1gai voltak azoknak, hogy azt m\u00e9g az angyalok is megirigyelt\u00e9k volna. A katica lesz\u00e1llt az egyik \u00e1gra, \u00e9s \u00edgy sz\u00f3lt:<\/p>\n

– Van ott a f\u00f6ld\u00f6n a k\u00e9t r\u00f3zsabokor k\u00f6z\u00f6tt egy bef\u0151ttes\u00fcveg, sz\u00edn\u00fcltig v\u00edzzel. Azt tedd csak el, m\u00e9g hasznodra v\u00e1lhat. Ha megszomjazol, csak kapd el\u0151, mert ebben mindig lesz friss v\u00edz, ak\u00e1rmennyit ihatsz, sosem fogy ki bel\u0151le.<\/p>\n

Megk\u00f6sz\u00f6nte a kisdi\u00e1k, r\u00e1tette az \u00fcvegre a fedel\u00e9t, \u00e9s elpakolta a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ba. B\u00facs\u00fat intett a kis katicabog\u00e1rnak, visszament a kavicsos \u00fatra, \u00e9s ment tov\u00e1bb, amerre a dolga vitte. Elhaladt tany\u00e1k mellett, mez\u0151k mellett, m\u00edg egyszer csak egy erd\u0151be nem \u00e9rt. Az \u00fat \u00e9ppen az erd\u0151 kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n vezetett kereszt\u00fcl, ott meg azt\u00e1n volt egy r\u00e9t, s a r\u00e9t k\u00f6zep\u00e9n egy kis tavacska. A kisdi\u00e1k m\u00e1r er\u0151sen meg is \u00e9hezett, gondolt egyet, letelepedett a kis tavacska partj\u00e1ra, \u00e9s elk\u00f6lt\u00f6tte a szendvics\u00e9t. Az a t\u00f3 meg telis-tele volt b\u00e9kalencs\u00e9vel, \u00e1mulva n\u00e9zte a kisdi\u00e1k, mert \u0151 ilyet m\u00e9g csak k\u00f6nyvekben l\u00e1tott. Ahogy b\u00e1multa, egyszer csak \u00e9szrevett egy b\u00e9kalencs\u00e9t, ami a sziv\u00e1rv\u00e1ny \u00f6sszes sz\u00edn\u00e9ben csillogott. Ilyet bezzeg m\u00e9g a k\u00f6nyvekben sem l\u00e1tott soha! Kez\u00e9be vette, forgatta, szinte hunyorognia kellett a nagy ragyog\u00e1st\u00f3l, hogy meg ne vakuljon. Gondolt egyet, ez is m\u00e9g j\u00f3 lehet valamire, elviszi mag\u00e1val. Hogy ki ne sz\u00e1radjon, majd bedobja a bef\u0151ttes\u00fcvegbe.<\/p>\n

\u00dagy is tett. Hanem ahogy az ezer sz\u00ednben k\u00e1pr\u00e1z\u00f3 b\u00e9kalencs\u00e9t a bef\u0151ttes\u00fcvegbe beejtette, kin\u0151tt annak k\u00e9t kis keze, k\u00e9t kis l\u00e1ba, \u00e9s p\u00e1r pislant\u00e1s alatt lett bel\u0151le egy koron\u00e1s-k\u00f6penyes kisb\u00e9ka, egyik kez\u00e9ben m\u00e9g gy\u00e9m\u00e1ntk\u00f6ves jogart is tartott. T\u00e1tva marad a kisdi\u00e1k sz\u00e1ja, l\u00e9legezni is elfelejtett egy pillanatra. Azt mondta neki a kisb\u00e9ka:<\/p>\n

– Tegy\u00e9l vissza engem a t\u00f3ba, kisdi\u00e1k, tegy\u00e9l vissza engem az \u00e9n kir\u00e1lys\u00e1gomba! Mert tudd meg, \u00e9n ennek a kis t\u00f3nak vagyok a kir\u00e1lya, csakhogy elvar\u00e1zsolt engem egy gonosz boszorka, \u00e9s csak \u00fagy t\u00f6rhetett meg az \u00e1tok, ha ma termett friss v\u00edzbe tesznek.<\/p>\n

Kiemelte a b\u00e9k\u00e1t a kisdi\u00e1k a bef\u0151ttes\u00fcvegb\u0151l, \u00e9s a t\u00f3ba dobta. Ott azt\u00e1n a b\u00e9ka sec-perc elt\u0171nt a v\u00edz alatt. Hamarosan azonban \u00fajra felbukkant.<\/p>\n

– No, kisdi\u00e1k, j\u00f3 tett hely\u00e9be j\u00f3t v\u00e1rj. Tudom \u00e1m \u00e9n, mi j\u00e1ratban vagy, merre igyekszel, csakhogy nagyon vesz\u00e9lyes \u00fatra v\u00e1llalkozt\u00e1l. Hanem mondok \u00e9n neked valamit, de fogadd meg, ha elj\u00f6n az ideje! Lakik annak a nagy hegynek a tetej\u00e9n egy rossz t\u00fcnd\u00e9r, teli a sz\u00edve keser\u0171s\u00e9ggel \u00e9s kev\u00e9lys\u00e9ggel. Azon a hegyen minden vir\u00e1g az \u00f6v\u00e9, de igaz\u00e1n csak egy sz\u00e1m\u00edt neki: az aszfod\u00e9losz. Vigy\u00e1zz, fiam, ha a hegyen j\u00e1rsz, nehogy ak\u00e1r csak egyetlen szirma is lehulljon valamelyik aszfod\u00e9losznak, mert jaj neked! No isten veled, \u00e9n ennyit mondtam, a t\u00f6bbi a te dolgod!*<\/a><\/p>\n

Azzal a b\u00e9ka al\u00e1bukott a t\u00f3ban, \u00e9s t\u00f6bbet a kisdi\u00e1k nem l\u00e1tta. Hamarosan ism\u00e9t felt\u00e1p\u00e1szkodott, folytatta az \u00fatj\u00e1t, m\u00edg ki nem \u00e9rt az erd\u0151b\u0151l. \u00c9ppen csak elhagyta az utols\u00f3 f\u00e1t, amikor az \u00fat sz\u00e9l\u00e9n egy sz\u0151rdiszn\u00f3csk\u00e1t pillantott meg. M\u00e9rgesen morgott, \u00e9s hemperg\u0151z\u00f6tt mag\u00e1ban.<\/p>\n

– \u00d3, hogy az a r\u00fccsk\u00f6s b\u00fab\u00e1nat vinn\u00e9 el ezt a sz\u00f6rny\u0171 viszket\u00e9st! Egyszer \u00fagyis meg\u00e1ll\u00edtalak te pimasz, te loncsos k\u00e9p\u0171 \u00f6rd\u00f6gfia viszket\u00e9s, hogy sz\u0171nt\u00e9l volna meg l\u00e9tezni, miel\u0151tt az \u00faristen erre a vil\u00e1gra lek\u00fcld\u00f6tt!<\/p>\n

N\u00e9zte a kisdi\u00e1k, eld\u00f6nteni sem tudta, kacagjon-e rajta vagy sz\u00e1nja-e ink\u00e1bb, isten bizony m\u00e9g az orra hegye is paprikav\u00f6r\u00f6s volt a sz\u0151rdiszn\u00f3csk\u00e1nak a pulykam\u00e9regt\u0151l.<\/p>\n

– Adjon Isten, sz\u0151rdiszn\u00f3cska, \u00e1llj m\u00e1r meg egy pillanatra, ugyan mit forgol\u00f3dsz itt ilyen m\u00e9rgesen?<\/p>\n

– Ne is k\u00e9rdezd, kisdi\u00e1k, ne is k\u00e9rdezd! M\u00e1r h\u00e1rom kerek napja viszket a h\u00e1tam k\u00f6zepe, most mondd meg, m\u00e9gis hogy vakarn\u00e1 meg ak\u00e1rki, mikor tele van a h\u00e1tam t\u00fcsk\u00e9vel? Hiszen nem is lehet hozz\u00e1f\u00e9rni!<\/p>\n

De bezzeg a kisdi\u00e1k r\u00f6gt\u00f6n kital\u00e1lt valamit. Felkapott egy apr\u00f3 botocsk\u00e1t, \u00e9s azzal ny\u00falt be a t\u00fcsk\u00e9k k\u00f6z\u00e9. Fels\u00f3hajtott erre a sz\u0151rdiszn\u00f3cska, m\u00e1r igaz\u00e1n nem tudta, mi t\u00e9v\u0151 legyen.<\/p>\n

– Hallod-e, te kisdi\u00e1k! L\u00e1tom, hely\u00e9n van a sz\u00edved is, meg az eszed is. No, ha ilyen j\u00f3 volt\u00e1l \u00e9nhozz\u00e1m, majd most \u00e9n is j\u00f3 leszek tehozz\u00e1d. Tudom \u00e1m \u00e9n, mi j\u00e1ratban vagy. De n\u00e9zd csak meg jobban a t\u00fcsk\u00e9imet ott a tark\u00f3mn\u00e1l. Tal\u00e1lsz k\u00f6z\u00f6tt\u00fck egy arany t\u00fcsk\u00e9t, \u00e9s arra az arany t\u00fcsk\u00e9re igen apr\u00f3 bet\u0171kkel van \u00e1m valami \u00edrva. Ha j\u00f3 a szemed, olvasd csak el, jegyezd meg j\u00f3l, tal\u00e1n m\u00e9g hasznodra v\u00e1lik.<\/p>\n

A kisdi\u00e1k k\u00f6zelebb hajolt a sz\u0151rdiszn\u00f3csk\u00e1hoz, \u00e9s csakugyan megpillantott a tark\u00f3j\u00e1n egy arany t\u00fcsk\u00e9t. Most m\u00e1r b\u00e1nta, hogy nem hozott egy nagy\u00edt\u00f3t, de v\u00e9g\u00fcl csak kibogar\u00e1szta, mi van oda\u00edrva:<\/p>\n

Koboldoknak marka er\u0151s<\/em>
\n Nem menek\u00fcl onnan a h\u0151s<\/em>
\n Aki el akarna sz\u00f6kni<\/em>
\n Feszes b\u0151rt kell annak \u00fctni<\/em><\/p>\n

Ezt a kisdi\u00e1k j\u00f3l az esz\u00e9be v\u00e9ste, hogy biztosan fel tudja majd id\u00e9zni, ha net\u00e1n a sz\u00fcks\u00e9g \u00fagy hozza. B\u00facs\u00fat intett a sz\u0151rdiszn\u00f3csk\u00e1nak, \u00e9s folytatta \u00fatj\u00e1t. Hosszan mendeg\u00e9lt, m\u00edg el\u00e9rt a magas hegyek l\u00e1b\u00e1hoz, aminek a t\u00faloldal\u00e1n \u2013 ha hinni lehetett a darukezel\u0151nek \u2013 a n\u00e9metek laktak. Sz\u00f3 se r\u00f3la, alaposan magas hegyek voltak ezek, m\u00e9g ann\u00e1l az emel\u0151darun\u00e1l is magasabbak, ahonnan el\u0151sz\u00f6r megpillantotta \u0151ket. Vakargatta a fej\u00e9t a kisdi\u00e1k, ugyan hogy fog \u0151 ezen \u00e1tkelni? Hanem akkor esz\u00e9be jutott, hogy olvasta a k\u00f6nyvekben, hogy azokban az orsz\u00e1gokban, ahol ekkora hegyek n\u0151nek, ott az emberek hossz\u00fa alagutakat f\u00farnak, \u00e9s \u00fagy kelnek \u00e1t rajtuk. Ha nem is tengerszinten, de az\u00e9rt m\u00e9gsem a felh\u0151k has\u00e1t csiklandozva. \u00cdgy h\u00e1t, amikor az \u00fat egyszer csak k\u00e9tfel\u00e9 \u00e1gazott, a kisdi\u00e1k nem a hegyoldal fel\u00e9 vette az ir\u00e1nyt, hanem azzal p\u00e1rhuzamosan haladt tov\u00e1bb.<\/p>\n

Nem is telt bele egy \u00f3ra sem, az egyik kanyar m\u00f6g\u00f6tt egy s\u00ednp\u00e1rba botlott, ami egyenesen a hegy fel\u00e9 tartott. A t\u00f6v\u00e9ben azt\u00e1n szeml\u00e1tom\u00e1st elt\u0171nt egy alag\u00fatban, m\u00e1r csak az volt a k\u00e9rd\u00e9s, vajon a hegy gyomr\u00e1ban merre tekereg? Hamar meglett \u00e1m erre is a v\u00e1lasz, merthogy a m\u00e1sik ir\u00e1nyban meg egy kisebb \u00e1llom\u00e1s volt, egyetlen egy peronnal \u00e9s egy nagy t\u00e1bl\u00e1val, amibe cirk\u00e1lm\u00e1nyos bet\u0171kkel ezt v\u00e9st\u00e9k bele:<\/p>\n

Hegyen\u00e1t szalad\u00f3 transzvillamos<\/em><\/p>\n

\u00c9s al\u00e1 valamivel kisebb bet\u0171kkel:<\/p>\n

Nem n\u00e9met oldal.<\/em><\/p>\n

A kil\u00f3gatott menetrend t\u00e1bla szerint a villamos minden nap h\u00e1romszor fordul, legk\u00f6zelebb \u00e9ppen \u00fagy t\u00edz perc m\u00falva. Be is g\u00f6rd\u00fclt hamarosan, csilingelve meg\u00e1llt. Az elej\u00e9n egy nagy sz\u00e1mjelz\u0151 hirdette, hogy ez a 11-es villamos, \u00e9s micsoda sz\u00ednekre ping\u00e1lt\u00e1k! Fel\u00e9ig f\u0171z\u00f6ld volt, f\u00f6l\u00f6tte aranyosan pomp\u00e1zott, tetej\u00e9ben pedig mintha felh\u0151k \u00fasztak volna k\u00e9k \u00e9gen. Senki sem sz\u00e1llt le r\u00f3la, teljesen \u00fcresen \u00e1llt meg a v\u00e1g\u00e1nyon. Ugyancsak csod\u00e1lkozott a kisdi\u00e1k, mikor r\u00e1j\u00f6tt, hogy m\u00e9g masiniszta sem \u00fclt rajta. Egyszeriben azt\u00e1n, honnan, honnan nem, a peronon termett egy aff\u00e9le kalauz. Legal\u00e1bbis sz\u00e9pen vasalt egyenruh\u00e1ja volt, no meg egy v\u00e1llra akaszthat\u00f3, kist\u00e1ska m\u00e9ret\u0171 jegyautomat\u00e1ja.<\/p>\n

– Nicsak, h\u00e1t ma m\u00e9gis lesz utas? \u2013 biccentett a kalauz c\u00edmeres kalapj\u00e1val a kisdi\u00e1k fel\u00e9. \u2013 Vagy te csak a mad\u00e1rcsicserg\u00e9st sz\u00e1molod?<\/p>\n

– Nem \u00e9n! K\u00e9rem sz\u00e9pen, \u00e9n egy utas vagyok \u2013 v\u00e1gta r\u00e1 a kisdi\u00e1k. \u2013 F\u00f6lt\u00e9ve, hogy ez a villamos \u00e1tvisz engem a hegy m\u00e1sik oldal\u00e1ra, ahol a n\u00e9metek laknak.<\/p>\n

– Ha megv\u00e1ltod a jegyedet, \u00e1tvisz. \u00d6sszesen k\u00e9t meg\u00e1ll\u00f3ja van ennek a villamosnak: ez, meg egy m\u00e1sik a n\u00e9met oldalon.<\/p>\n

A kisdi\u00e1k v\u00e1ltott egy ret\u00farjegyet, \u00e9s felsz\u00e1llt a villamosra. Lehuppant egy sz\u00e9kre, de a kalauz bekocogott az ablakon:<\/p>\n

– Nono, tess\u00e9k csak sz\u00e9pen \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni azt a jegyet!<\/p>\n

Ahogy a kisdi\u00e1k a lyukaszt\u00f3g\u00e9p karj\u00e1t megh\u00fazta, a villamos m\u00e1ris nekilend\u00fclt. Am\u00edg a hegyet el nem \u00e9rt\u00e9k, a kisdi\u00e1k a t\u00e1jat b\u00e1multa, de mikor a villamos az alag\u00fatba \u00e9rt, az \u00e9ppen csak pisl\u00e1kol\u00f3 bels\u0151 vil\u00e1g\u00edt\u00e1sban nem maradt m\u00e1s n\u00e9znival\u00f3, csak a \u201eMenetrendi inform\u00e1ci\u00f3k\u201d meg a \u201eVillamoshaszn\u00e1lati szab\u00e1lyzat\u201d, amik n\u00e9gy p\u00e9ld\u00e1nyban is ki voltak ragasztva a villamos bels\u0151 fal\u00e1ra. Egy \u00f3ra z\u00f6tyk\u00f6l\u00f6d\u00e9ssel a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt m\u00e1r kiss\u00e9 unta mag\u00e1t a kisdi\u00e1k, hanem akkor a villamos egyszer csak nagyot r\u00e1zk\u00f3dott, enyh\u00e9n megbillen, p\u00f6ffentett egyet a hidraulika, \u00e9s a villamost nem mozdult tov\u00e1bb. Megijedt a kisdi\u00e1k, tal\u00e1n csak nem siklott ki az alag\u00fat k\u00f6zep\u00e9n? M\u00e9g j\u00f3, hogy hozott mag\u00e1val egy fejl\u00e1mp\u00e1t, k\u00fcl\u00f6nben most azt\u00e1n meregethetn\u00e9 a szemeit a vaks\u00f6t\u00e9tben.<\/p>\n

Nagy nehezen ki\u00fct\u00f6tte az egyik ablakot a biztons\u00e1gi kalap\u00e1ccsal, \u00e1m ahogy lehuppant a s\u00ednek mell\u00e9, vagy h\u00e1rman ragadt\u00e1k meg a karj\u00e1t. Hideg, csontos kezek voltak, cs\u00faful vigyorg\u00f3, szedett-vedett sapk\u00e1s fejek \u00e9s koszos kab\u00e1tk\u00e1s kis testek tartoztak hozz\u00e1juk. De m\u00e9g ha csak h\u00e1rman lettek volna! \u00c1csorgott az alag\u00fatban m\u00e9g vagy sz\u00e1z ugyanilyen, \u00e9s jaj, mindnek milyen gonoszul szikr\u00e1zott a szeme! A szeg\u00e9ny kisdi\u00e1k moccanni sem tudott. Akkor egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen rusnya szerzet \u00e1llt el\u00e9be.<\/p>\n

– Na, most meg vagy, betolakod\u00f3! Hahaha, ma j\u00f3llakunk! megf\u0151z\u00fcnk a kond\u00e9runkban, \u00e9s felfalunk az utols\u00f3 porcik\u00e1dig! Most majd megtudod, hogy mulatnak a koboldok!<\/p>\n

\u00c9s ahogy ezt elmondta, felkapt\u00e1k a koboldok a kisdi\u00e1kot, \u00e9s vitt\u00e9k mindenf\u00e9le j\u00e1raton \u00e1t. Szeg\u00e9ny feje most m\u00e1r b\u00e1nta, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nekifogott az \u00fatnak, de nem volt mit tenni, \u00e9s bizony hi\u00e1ba is lett volna j\u00f3csk\u00e1n er\u0151sebb, m\u00e9g ha ki is szabadult volna a koboldok szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l, ugyan hogy tal\u00e1lt volna ki ebb\u0151l a s\u00f6t\u00e9t labirintusb\u00f3l?<\/p>\n

A koboldok egy nagy terembe vitt\u00e9k, ahol m\u00e9g t\u00f6bb hasonsz\u0151r\u0171 szerzet acsarkodott r\u00e1 minden ir\u00e1nyb\u00f3l. Valami f\u00f6ld alatti palota lehetett ez. Gyerty\u00e1k sokas\u00e1ga vil\u00e1g\u00edtotta be, \u00e9s az egyik fele k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen csillogott. D\u00edszes tr\u00f3nuson koron\u00e1s kobold k\u00f6ny\u00f6k\u00f6lt, mellette szolg\u00e1k legyezgett\u00e9k, h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt pedig hatalmas kupacokban mindenf\u00e9le kincsek hevertek, t\u00e1lak, kup\u00e1k, dr\u00e1gak\u00f6vek. A tr\u00f3nus el\u0151tt csillog\u00f3 dobfelszerel\u00e9s \u00e1llt, a koboldkir\u00e1ly azon pihentette a l\u00e1b\u00e1t. Gondolta mag\u00e1ban a kisdi\u00e1k, no, ez se \u00e9r t\u00f6bbet a k\u00f6rme alatti piszokn\u00e1l, minek neki az a sok kincs, ha megmondani sem tudja, melyik mire val\u00f3? El\u00e9 pattant a koboldkir\u00e1ly, \u00e9s a tagjait kezdte m\u00e9regetni.<\/p>\n

– No, mutasd magad, emberfajzat, l\u00e1ssuk, kell-e m\u00e9g hizlalni t\u00e9ged, vagy most r\u00f6gt\u00f6n, ruh\u00e1stul dobjunk-e a kond\u00e9rba?<\/p>\n

Hopp\u00e1, ennek bizony a fele sem tr\u00e9fa! M\u00e9g a v\u00e9g\u00e9n csakugyan itt \u00e9ri a v\u00e9g, ha a furfangosabb oldal\u00e1t hamar el\u0151 nem keresi! K\u00f6rbesand\u00edtott a kisdi\u00e1k, h\u00e1tha megl\u00e1t valamit a teremben, ami \u00f6tletet adna, \u00e9s akkor megakadt a szeme a koboldkir\u00e1ly l\u00e1btart\u00f3j\u00e1n. Akkor hirtelen esz\u00e9be jutott, mi is volt a sz\u0151rdiszn\u00f3cska arany t\u00fcsk\u00e9j\u00e9re v\u00e9sve.<\/p>\n

Koboldoknak marka er\u0151s<\/em>
\n Nem menek\u00fcl onnan a h\u0151s<\/em><\/p>\n

H\u00e1t, ez id\u00e1ig nem kecsegtetett semmi j\u00f3val.<\/p>\n

Aki el akarna sz\u00f6kni<\/em> \u2013 l\u00e1m, m\u00e1ris\u00a0kezdett \u00e9rdekesen csengeni, merthogy \u0151, a kisdi\u00e1k, \u00e9ppen el akart volna sz\u00f6kni innen!<\/p>\n

Feszes b\u0151rt kell annak \u00fctni<\/em><\/p>\n

Hoh\u00f3, meg is van! Ez bizony nem a koboldok \u00fclepe lesz! T\u00e9rdre rogyott a kisdi\u00e1k, \u00f6sszekulcsolta a k\u00e9t kez\u00e9t, \u00fagy kezdett rim\u00e1nkodni a koboldkir\u00e1lynak:<\/p>\n

– Jaj, hatalmas koboldkir\u00e1ly, l\u00e1tom, itt veszek el. Jaj, de ha meg kell halnom, h\u00e1t hadd haljak meg tisztess\u00e9ggel, \u00f3, hatalmas koboldkir\u00e1ly, k\u00e9rlek, sz\u00f3ljon legal\u00e1bb j\u00f3 muzsika, am\u00edg a kond\u00e9rkopors\u00f3mban lelkemet v\u00e9gleg ki nem lehelem!<\/p>\n

Elvigyorodott a koboldkir\u00e1ly.<\/p>\n

– No hiszen, ha muzsika kell, az \u00e9ppen nek\u00fcnk is kedv\u00fcnkre val\u00f3!<\/p>\n

Kett\u0151t tapsolt a koboldkir\u00e1ly, \u00e9s el\u0151\u00e1lltak a zen\u00e9szek, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elfuser\u00e1lt hangszerekkel: repedt v\u00e9g\u0171 furuly\u00e1val, g\u00f6rbenyak\u00fa git\u00e1rokkal, fogh\u00edjas melodik\u00e1val. Odapattant a kisdi\u00e1k, \u00e9s szak\u00e9rt\u0151 hangszer\u00e9szt sz\u00ednlelve v\u00e9gigm\u00e9rte mindegyiket. Egyikn\u00e9l elismer\u0151en h\u00fcmm\u00f6g\u00f6tt, m\u00e1sikn\u00e1l morogv\u00e1n ingatta a fej\u00e9t. V\u00e9g\u00e9n visszafordult a kir\u00e1lyhoz.<\/p>\n

– Megj\u00e1rja, megj\u00e1rja. Ha nyulat enn\u00e9tek, jobb h\u00edj\u00e1n m\u00e9g j\u00f3 is volna egy alkalommal. Csakhogy emberh\u00fast nem \u00edgy kell enni.<\/p>\n

– H\u00e1t hogyan? \u2013 k\u00e9rdezte a koboldkir\u00e1ly.<\/p>\n

– Nofene, h\u00e1t nem is tudj\u00e1tok, hogy akkor a legfinomabb az emberh\u00fas, ha f\u0151z\u00e9s k\u00f6zben dob is sz\u00f3l? An\u00e9lk\u00fcl a legzseng\u00e9bb l\u00e1bikra is k\u00f6nnyen megm\u00f3csingosodik!
\nKikerekedett erre a koboldkir\u00e1ly szeme, mint a ringl\u00f3. M\u00e9g a v\u00e9g\u00e9n k\u00e1rba v\u00e9sz az a finom emberh\u00fas!<\/p>\n

– Csakugyan?<\/p>\n

– Bizony, ha mondom! \u2013 felelte a kisdi\u00e1k, \u00e9s m\u00e9g r\u00e1 is tett egy lap\u00e1ttal. \u2013 H\u00e1t mi is \u00edgy szoktunk egym\u00e1sb\u00f3l falatozni. Ezt fel\u00e9nk m\u00e9g a kisgyerekek is tudj\u00e1k, hiszen a dobsz\u00f3t\u00f3l m\u00e9g a leg\u00f6regebbek h\u00fasa is megpuhul, olyan zsenge lesz, mint a friss tavaszi f\u0171!<\/p>\n

– Azt a bety\u00e1rj\u00e1t! \u2013 \u00e1lm\u00e9lkodott a koboldkir\u00e1ly. \u2013 Hallod-e, te emberfajzat, micsoda szerencs\u00e9nk van, hogy \u00e9ppen t\u00e9ged fogtunk el! Hanem azt mondd meg nekem, ugyan mif\u00e9le hangszer az a dob, \u00e9s hogyan kell rajta j\u00e1tszani?<\/p>\n

– \u00c9ppen ott van egy, ni! \u2013 b\u00f6k\u00f6tt a kisdi\u00e1k a l\u00e1btart\u00f3 fel\u00e9.<\/p>\n

– Az a k\u00e9nyelmes l\u00e1btart\u00f3? No, ha azt hiszed, igazad van, h\u00e1t bizony\u00edtsd be!<\/p>\n

Odament a kisdi\u00e1k a dobfelszerel\u00e9shez, szerencs\u00e9re csak az egyik kisebb dobnak a b\u0151re volt beszakadva. Hanem \u00fct\u0151t nem tal\u00e1lt sehol sem, de ez is \u00e9ppen kap\u00f3ra j\u00f6tt.<\/p>\n

– Rendben van, megmutatom, hogy kell emberh\u00fast f\u0151zni, csak m\u00e9g k\u00e9t nagy fakanalat adjatok hozz\u00e1.<\/p>\n

El\u0151kanyar\u00edtottak a koboldok hamar k\u00e9t nagy fakanalat, \u00e9s a kisdi\u00e1k nekifogott dobolni. El\u0151sz\u00f6r csak pr\u00f3bak\u00e9ppen megsuhintotta mindegyiket, \u00e1m amint nekifogott rendesen a dobol\u00e1snak, l\u00e1ss csod\u00e1t, felemelkedett a dobfelszerel\u00e9s, de felrep\u00fclt vele egy\u00fctt \u0151 is! Miel\u0151tt pedig a plafont el\u00e9rte volna, egyszer csak huss, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte minden sz\u00fcrke k\u00f6dd\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s hunyd be szemed, nyisd ki szemed, a kisdi\u00e1k hegy tetej\u00e9n tal\u00e1lta mag\u00e1t. Sehol a palota, sehol egy kobold, sehol a dobfelszerel\u00e9s, de m\u00e9g a dobver\u0151 is elt\u0171nt a kez\u00e9b\u0151l. Volt helyett\u00fck viszont rengeteg csodasz\u00e9p, magas feny\u0151fa, meg szikl\u00e1k a talpa alatt. A szikl\u00e1kon \u00e1fonya n\u0151tt, annak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen meg\u00f6r\u00fclt, mert alaposan meg\u00e9hezett m\u00e1r, mi\u00f3ta utolj\u00e1ra evett.<\/p>\n

Hogy \u00faj er\u0151re kapott, megindult lefel\u00e9 a lejt\u0151n, merthogy a nap \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00fagy sejtette, arra kell lenni\u00fck a n\u00e9meteknek. Ment, mendeg\u00e9lt az erd\u0151ben, alig tudott betelni a sz\u00e9p erd\u0151vel \u00e9s a friss gyantaillattal. Egyszer csak ki\u00e9rt egy nagy r\u00e9tre. Ezerf\u00e9le vir\u00e1g pomp\u00e1zott azon, piros, k\u00e9k, lila, de legszebbnek egy feh\u00e9r sz\u00edn\u0171t tal\u00e1lt. Annak minden vir\u00e1ga egy-egy kis csillag volt, \u00e9jjel tal\u00e1n m\u00e9g ragyogtak is, \u00e9s minden egyes szirma k\u00f6zep\u00e9n v\u00f6r\u00f6sesbarna cs\u00edkocska futott v\u00e9gig, eg\u00e9szen a szirom v\u00e9g\u00e9ig. De gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 lenne ez n\u00e1luk otthon az erk\u00e9lyen! De h\u00e1t ki tudja, mif\u00e9le kl\u00edm\u00e1t szeret ez a vir\u00e1g, azt\u00e1n ha esetleg \u00fagyis csak elpusztulna, k\u00e1r hazahurcolni.<\/p>\n

Ahogy ment el\u0151re a kisdi\u00e1k, egyre \u00fagy \u00e9rezte, mintha tudn\u00e1 a r\u00e9t, hogy ez lett az \u0151 sz\u00edve v\u00e1lasztottja. Egyre-m\u00e1sra t\u0171nt el a t\u00f6bbi sz\u00ednes vir\u00e1g, m\u00edg egyszer csak m\u00e1r nem is vette k\u00f6r\u00fcl egy\u00e9b, mint ez a feh\u00e9r. \u00d3vatosan kellett l\u00e9pkednie k\u00f6z\u00f6tt\u00fck, mert bizony lassan m\u00e1r f\u0171csom\u00f3t is alig lelt. H\u00e1t az egyik l\u00e9p\u00e9sn\u00e9l elszaladt el\u0151tte egy gy\u00edkocska, \u00e9s \u00fagy megijedt a kisdi\u00e1k a v\u00e1ratlan mozg\u00e1st\u00f3l, hogy elbillent, eg\u00e9sz test\u00e9vel r\u00e1esett a legs\u0171r\u0171bb bokr\u00e9t\u00e1ra, \u00e9s ha ez nem volt el\u00e9g, h\u00e1t perd\u00fclt tov\u00e1bb lefel\u00e9 a lejt\u0151n. V\u00e9gre siker\u00fclt valahogy meg\u00e1llnia, de mikor visszan\u00e9zett, h\u00e1t mintha buld\u00f3zerrel hajtottak v\u00e9gig a domboldalon. Szomor\u00fa volt, hogy minden \u00f3vatoss\u00e1ga ellen\u00e9re \u00edgy sz\u00e9tlap\u00edtotta ezeket a t\u00f6veket, de most m\u00e1r nem volt mit tenni.<\/p>\n

Hanem \u00e9ppen csak felocs\u00fadott, sok ideje nem maradt a szomorkod\u00e1sra, mert bizony s\u00fcv\u00edt\u0151 sz\u00e9l kerekedett, de olyan fagyos, hogy pislogni is szinte f\u00e1jt abban. \u00c9s a nagy sz\u00e9lben ez\u00fcst\u00f6s ruh\u00e1ban f\u00e9nyl\u0151, hossz\u00fa haj\u00fa t\u00fcnd\u00e9r \u00e1llt el\u00e9 \u2013 amilyen gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, olyan haragos is egyszerre. Cs\u00edp\u0151re tett k\u00e9zzel rivallt r\u00e1 a kisdi\u00e1kra:
\n– Semmirekell\u0151, mihaszna l\u00e9h\u0171t\u0151! Eltapostad a legszebb aszfod\u00e9loszaimat, \u00e9s ez\u00e9rt most meglakolsz!<\/p>\n

Az\u00e1m, h\u00e1t ezek a vir\u00e1gok voltak azok a h\u00edres aszfod\u00e9loszok! Esz\u00e9be is \u00f6tl\u00f6tt r\u00f6gt\u00f6n a kisdi\u00e1knak a b\u00e9ka intelme, hogy lakik a hegyen egy s\u00f6t\u00e9t lelk\u0171, gonosz t\u00fcnd\u00e9r, \u00e9s hogy jaj annak, aki az \u0151 aszfod\u00e9loszait eltapossa! \u00cdme, h\u00e1t megjelent el\u0151tte a t\u00fcnd\u00e9r! Bezzeg most m\u00e1r b\u00e1nta a kisdi\u00e1k, hogy \u00fcgyetlens\u00e9g\u00e9vel \u00edgy mag\u00e1ra harag\u00edtotta!
\n– Ne b\u00e1nts engem, hegy t\u00fcnd\u00e9re! \u2013 ki\u00e1ltotta a kisdi\u00e1k, de a t\u00fcnd\u00e9r m\u00e1r kapott is ut\u00e1na. Persze a kisdi\u00e1k sem hagyta \u00e1m mag\u00e1t, h\u00fazt\u00e1k, cib\u00e1lt\u00e1k egym\u00e1st, szinte zengett a hegyoldal bel\u00e9, ahogy birokra keltek. Egyszer csak a t\u00fcnd\u00e9r \u00fagy megl\u00f6kte a kisdi\u00e1kot, hogy az elhasalt el\u0151tte. Hanem akkor az megragadta a t\u00fcnd\u00e9r l\u00e1bait a bok\u00e1j\u00e1n\u00e1l, \u00e9s \u00fagy megr\u00e1ntotta, hogy a t\u00fcnd\u00e9r sem maradhatott talpon. Csakhogy est\u00e9ben lecs\u00faszott a l\u00e1b\u00e1r\u00f3l a k\u00e9t arannyal h\u00edmzett t\u00farabakancsa, \u00e9s ott maradt a kisdi\u00e1k kez\u00e9ben. Gondolt egyet, er\u0151s bakancs lehet az, ami egy ilyen vad hegyi t\u00fcnd\u00e9r l\u00e1b\u00e1n azokon a k\u00f6veken ennyi \u00e9ven \u00e1t j\u00f3l szolg\u00e1l, h\u00e1t ler\u00fagta a maga cip\u0151j\u00e9t, \u00fagyis \u00e9pp csak a szentl\u00e9lek tartotta m\u00e9g a l\u00e1b\u00e1n, \u00e9s sebtiben felkapta a t\u00fcnd\u00e9r k\u00e9t t\u00farabakancs\u00e1t. \u00dagy \u00e1llt a l\u00e1b\u00e1n, mintha csak szem\u00e9lyesen neki varrta volna a varga.
\nTalpra sz\u00f6kkent a kisdi\u00e1k, \u00e9s m\u00e9rgesen a t\u00fcnd\u00e9r fel\u00e9 dobbantott. \u00c9s ahogy dobbantott, h\u00e1t a cip\u0151b\u0151l apr\u00f3, csudasz\u00e9p j\u00e9gkrist\u00e1lyok peregtek el\u0151, j\u00e9gpermetet sz\u00f3rva a hegy t\u00fcnd\u00e9r\u00e9re. Dobbantott a kisdi\u00e1k m\u00e9g egyet, erre m\u00e9g t\u00f6bb, m\u00e9g szebb j\u00e9gkrist\u00e1ly pattant ki a cip\u0151b\u0151l. Cs\u00edphette az arc\u00e1t a hegy t\u00fcnd\u00e9r\u00e9nek er\u0151sen, mert egyre csak jajongott.<\/p>\n

– Hagyd abba, kisdi\u00e1k, hagyd abba r\u00f6gt\u00f6n, mert elpusztul a j\u00e9gt\u0151l az \u00f6sszes aszfod\u00e9loszom! Nem b\u00e1ntalak, csak a t\u00farabakancsomat add vissza!<\/p>\n

De a kisdi\u00e1k sem most j\u00f6tt le a falv\u00e9d\u0151r\u0151l.<\/p>\n

– Dehogy adom, m\u00e9g csak az kellene! \u00c9s ha el nem engedsz b\u00e9k\u00e9ben, bizony addig dobbantgatok a l\u00e1bammal, m\u00edg egyetlen \u00e9p szirom nem sok, annyi sem marad ezen a r\u00e9ten!<\/p>\n

– Add vissza, kisdi\u00e1k, k\u00f6ny\u00f6rg\u00f6m, add vissza, mert ha nem adod, t\u00e9len nem tudok majd a hegytet\u0151n vele dobbantani, \u00e9s ha \u00e9n nem dobbantok, senki sem fog. Akkor pedig nem lesz h\u00f3, nem lesz v\u00edz a patakokban, minden kisz\u00e1rad, elpusztulnak az aszfod\u00e9loszaim. \u00c9s ha az aszfod\u00e9loszok elpusztulnak, elpusztulok vel\u00fck \u00e9n is. Add vissza az aranyh\u00edmz\u00e9ses t\u00farabakancsomat!<\/p>\n

Vakarta a fej\u00e9t a kisdi\u00e1k, azt a h\u00e9t meg a nyolc\u00e1t, de kutya bonyolult ez a vil\u00e1g!<\/p>\n

– Na j\u00f3l van, visszaadom, de nem most. Hanem vezess el engem el\u0151bb a legk\u00f6zelebbi helyre, ahol n\u00e9meteket tal\u00e1lok, \u00e9s ott majd visszakapod a bakancsodat.<\/p>\n

Ebben meg is egyeztek. A t\u00fcnd\u00e9r nyom\u00e1ban a kisdi\u00e1k hamarosan egy kis falucska mellett tal\u00e1lta mag\u00e1t. De mert f\u00e9lt, hogy a t\u00fcnd\u00e9r, amint visszakapja a bakancsot, r\u00e1t\u00e1mad, a hat\u00e1rban gyorsan lekapta \u0151ket a l\u00e1b\u00e1r\u00f3l, \u00e9s miel\u0151tt a t\u00fcnd\u00e9r annyit mondhatott volna: bikfitty, elhaj\u00edtotta a bakancsokat a hegy fel\u00e9. De olyan sz\u00e9pen rep\u00fclt az a k\u00e9t bakancs, enn\u00e9l szebben cs\u00fazlival sem lehetett volna megk\u00fcldeni \u0151ket. Az egyiket elkapta egy cs\u00f3ka, a m\u00e1sikat egy sasmad\u00e1r, \u00e9s ketten k\u00e9tfel\u00e9 r\u00f6p\u00fcltek vele.<\/p>\n

– No nesze, ha kell a bakancsod, h\u00e1t keresd meg \u0151ket!<\/p>\n

R\u00e9m\u00fclten \u00e9s d\u00fch\u00f6sen szitkoz\u00f3dva rep\u00fclt a t\u00fcnd\u00e9r a madarak ut\u00e1n, nem sokat foglalkozott m\u00e1r akkor a kisdi\u00e1kkal. V\u00e9g\u00fcl bizonyosan megtal\u00e1lta mind a k\u00e9t bakancs\u00e1t, mert k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb asz\u00e1ly h\u00edre nem kelt, hab\u00e1r azt besz\u00e9lik, abban az \u00e9vben a t\u00e9l egy kicsit k\u00e9s\u0151bb j\u00f6tt.<\/p>\n

A kisdi\u00e1k bement a faluba. Igen takaros, tiszta utc\u00e1i voltak, tiszta musk\u00e1tli minden ablak. Volt egy k\u00fat az egyik utc\u00e1ban, amellett k\u00e9t asszony hangosan terefer\u00e9lt. Meg\u00f6r\u00fclt a kisdi\u00e1k, merthogy a besz\u00e9dj\u00fckr\u0151l r\u00f6gt\u00f6n felismerte: ezek lesznek a n\u00e9metek!<\/p>\n

– Wundersch\u00f6nen guten Tag! \u2013 rikkantotta a kisdi\u00e1k.<\/p>\n

K\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k az asszonyok is, \u00e9s a kisdi\u00e1k \u00e9ppen nekifogott volna a n\u00e9met nyelvtannal kapcsolatos mondand\u00f3j\u00e1nak, amikor azok \u00e9szrevett\u00e9k, hogy a fi\u00fa bizony mez\u00edtl\u00e1b \u00e9rkezett. K\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le, persze n\u00e9met\u00fcl:<\/p>\n

– M\u00e9gis honnan keveredt\u00e9l el\u0151? \u00c9s hogyhogy nincs rajtad cip\u0151?<\/p>\n

Jaj, hogy is volt, hogy az egy hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9net? Ejnye, h\u00e1t ha nem v\u00e1gja ki mag\u00e1t hamar, m\u00e9g nem t\u00e9rhet r\u00e1 a l\u00e9nyegre!<\/p>\n

– Das ist eine\u2026 ein\u2026 iz\u00e9, egy olyan lange Geschichte \u2013 v\u00e1laszolt a kisdi\u00e1k. Vagy langen? Net\u00e1n langer? Haj, de milyen r\u00e9mesen bonyolult ez a n\u00e9met nyelvtan m\u00e1r megint, b\u00e1r lehetne ezt az eg\u00e9sz mell\u00e9kn\u00e9vragoz\u00e1st valahogy egy az egyben kiker\u00fclni!<\/p>\n

De am\u00edg ezen t\u00f6prengett, hi\u00e1ba r\u00e1ncolta a homlok\u00e1t, az egyik n\u00e9met asszony m\u00e1ris beljebb invit\u00e1lta a h\u00e1zba, ellentmondani nemigen lehetett. Le\u00fcltette a konyh\u00e1ban, \u00e9s el\u0151keresett egy p\u00e1r cip\u0151t, ami kicsit ugyan nagy volt a kisdi\u00e1k l\u00e1b\u00e1ra, de az\u00e9rt odaadta neki, mondv\u00e1n, ebben a h\u00e1zban m\u00e1r nincs r\u00e1 senkinek sz\u00fcks\u00e9ge. Azt\u00e1n az asszony megetette, megitatta mindennel, mi szem-sz\u00e1jnak ingere: g\u0151zgmb\u00f3ccal, pereccel, f\u0171szeres s\u00fclt kolb\u00e1sszal, a kisdi\u00e1k alig gy\u0151zte a finomabbn\u00e1l finomabb falatokat. K\u00f6zben meg\u00e9rkezett a csal\u00e1d t\u00f6bbi r\u00e9sze is, a csal\u00e1df\u0151 \u00e9s k\u00e9t fia. A kisdi\u00e1k akadozva b\u00e1r, de sz\u00e9pen lassan elmes\u00e9lte az eg\u00e9sz utaz\u00e1s\u00e1t, csak egyet nem b\u00edrt sehogyan sem kib\u00f6kni: hogy voltak\u00e9ppen mi j\u00e1ratban is van \u0151 most itt? Egyszer azt\u00e1n az csal\u00e1df\u0151 maga k\u00e9rdezett r\u00e1:<\/p>\n

– H\u00e1t mi\u00e9rt indult\u00e1l neki ennek a nagy \u00fatnak, \u00e9des fiam?<\/p>\n

Ajjaj, ennek m\u00e1r meg kell valahogyan felelni! De mit mondjon nekik, mikor ilyen kedvesek vele? H\u00e1t hogy kenje most a hajukra az \u0151 eg\u00e9sz buta n\u00e9met nyelvtanjukat, mikor el\u0151bb is k\u00f6zvetlen\u00fcl azut\u00e1n raktak ki el\u00e9 egy b\u00f6gre forr\u00f3 csokol\u00e1d\u00e9t, hogy zsin\u00f3rban vagy h\u00e1romszor is elrontotta a sz\u00f3rendet? V\u00e9g\u00fcl csak ennyit mondott les\u00fct\u00f6tt szemmel:<\/p>\n

– H\u00e1t\u2026 \u00e9n csak vil\u00e1got akartam l\u00e1tni.<\/p>\n

– Na fiam, most azt\u00e1n l\u00e1tt\u00e1l \u2013 nevettek a n\u00e9metek bar\u00e1ts\u00e1gosan. \u2013 Hanem, ma m\u00e1r k\u00e9s\u0151 re j\u00e1r, ma este n\u00e1lunk megalhatsz. Azt\u00e1n ott a t\u00fck\u00f6rn\u00e9l a kisasztalon tal\u00e1lsz egy telefont, sz\u00f3lj csak haza, \u00e9s mondd meg, holnap elvisz\u00fcnk az \u00e1llom\u00e1sra, \u00e9s feltesz\u00fcnk a megfelel\u0151 vonatra.<\/p>\n

\u00cdgy is lett. M\u00e1snap reggeli ut\u00e1n (keny\u00e9r, sonka, z\u00f6lds\u00e9gek) egy\u00fctt elmentek a legk\u00f6zelebbi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sra. Mivel a kisdi\u00e1kn\u00e1l nemigen volt elegend\u0151 p\u00e9nz, a csal\u00e1d kip\u00f3tolta neki a jegyre val\u00f3t, \u00e9s addig integettek neki a peronr\u00f3l, m\u00edg csak a kanyarb\u00f3l a kisdi\u00e1k l\u00e1tta \u0151ket.<\/p>\n

\u00cdgy esett, hogy v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gsem mondta meg senki a n\u00e9meteknek a n\u00e9met nyelvtannal kapcsolatos, \u00faj\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa ir\u00e1nyelveket, \u00e9s a n\u00e9met nyelvtan az\u00f3ta is olyan, amilyen. Bonyolult, de biztosan tudjuk: kedves emberek is besz\u00e9lik.<\/p>\n

 <\/p>\n

<\/a> A\u00a0Wikip\u00e9dia szerint \u201eaz aszfod\u00e9losz f\u0151k\u00e9pp a Mediterr\u00e1neumban n\u0151\u201d. H\u00e1t k\u00e9rem sz\u00e9pen, ez a \u201ef\u0151k\u00e9pp\u201d sz\u00f3cska pontosan erre a nagy hegyre vonatkozik, mert \u00e9ppen ez volna a kiv\u00e9tel, \u00e9s aki nem hiszi, j\u00e1rjon ut\u00e1na. Csak ne rajta. Biztos, ami biztos. A b\u00e9k\u00e1k t\u00f6bbnyire nem t\u00e9vednek.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az al\u00e1bbi mese egy hirtelen felindul\u00e1sb\u00f3l, az\u00a0Instagramon elk\u00f6vetett j\u00e1t\u00e9k k\u00f6vetkezm\u00e9nye.Tov\u00e1bb…A kisdi\u00e1k k\u00fcldet\u00e9se – avagy mese a Ti szavaitokkal<\/span><\/a><\/span><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[117,3],"tags":[167,169,170,174,175,89,172,171,164,46,165,163,162,168,166,173],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1958"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=1958"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1958\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1967,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/1958\/revisions\/1967"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=1958"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=1958"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=1958"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}