{"id":503,"date":"2016-06-10T23:22:22","date_gmt":"2016-06-10T21:22:22","guid":{"rendered":"http:\/\/www.ketfulu.hu\/?p=503"},"modified":"2016-06-10T23:22:22","modified_gmt":"2016-06-10T21:22:22","slug":"cognitive-science-vs-storytelling-vol1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/cognitive-science-vs-storytelling-vol1\/","title":{"rendered":"Cognitive science vs. storytelling – vol1"},"content":{"rendered":"

\"illusztr\u00e1ci\u00f3<\/a><\/p>\n

K\u00f6nny\u0171 dolgom volt topicot v\u00e1lasztani a Szert\u00e1r technol\u00f3giai szingularit\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1t k\u00f6rbej\u00e1r\u00f3 podcastj\u00e1nak<\/a><\/strong><\/span> marg\u00f3j\u00e1ra. Olyasmir\u0151l fogok fecsegni, amir\u0151l m\u00e1r r\u00e9gen akartam, \u00e9s ez a podcast most nagyszer\u0171 aprop\u00f3t k\u00edn\u00e1lt hozz\u00e1.\u00a0Nagyon izgalmas dolog lesz, de nem f\u00e9r bele egyetlen posztba. Stay tuned.<\/p>\n

Gyorsan\u00a0mondok mes\u00e9ket is, sz\u00f3 ne \u00e9rje a h\u00e1z elej\u00e9t.<\/p>\n

Term\u00e9szetesen\u00a0tess\u00e9k Kiberi\u00e1d\u00e1t<\/a><\/strong><\/span>\u00a0olvasni, akkor is, ha nem\u00a0n\u00e9pmese, \u00e9s sok-sok Asimovot hozz\u00e1.\u00a0Meg persze Pinoccio is a “robotl\u00e9lek” nagy klasszikusai k\u00f6z\u00f6tt emlegetend\u0151.<\/p>\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt van egy meset\u00edpus, ami eszembe jut a t\u00e9m\u00e1ban, p\u00e9ld\u00e1ul ott az okos ny\u00edrfal\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9nete, r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3ja megtal\u00e1lhat\u00f3 az egyik Fr\u00e1ter Erzs\u00e9bet-f\u00e9le n\u00f6v\u00e9nyes mesek\u00f6nyben<\/a><\/strong><\/span>, minden bizonnyal\u00a0innen szedte<\/a><\/strong><\/span>.\u00a0N\u00e9gy testv\u00e9r\u00a0alkot meg egy l\u00e1nyt, egy kiv\u00e1gja \u00e9s kifaragja, egy fel\u00f6lt\u00f6zteti, egy megkeni az ajk\u00e1t friss tejjel (eteti), egy pedig megcs\u00f3kolja. A k\u00e9rd\u00e9s az, ki\u00e9 lesz a l\u00e1ny (btw. a l\u00e1ny v\u00e1laszt).\u00a0V\u00e1ltozataiban igen n\u00e9pszer\u0171, a Sz\u00f3tlan szult\u00e1nkisasszonyban is l\u00e1ttam be\u00e1gyazott mesek\u00e9nt h\u00e1rom alkot\u00f3val, \u00e9s b\u00e1r nem robot, a “ki kicsoda a l\u00e1ny \u00e9let\u00e9ben” mot\u00edvum kik\u00f6veteli mag\u00e1nak, hogy\u00a0C\u00e9sar “El Wayqui” Villegas gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 el\u0151ad\u00e1ss\u00e1r\u00f3l<\/a><\/strong><\/span>\u00a0eml\u00edt\u00e9st tegyek. N\u00e9zd meg, hallgasd meg, \u00e9s v\u00e9sd j\u00f3l az eszedbe.<\/p>\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt\u00a0egy nagy csom\u00f3 teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9netben az embert mindenf\u00e9le haszontalan dologb\u00f3l gy\u00farj\u00e1k, s\u00e1rb\u00f3l, kukoric\u00e1b\u00f3l, melyik n\u00e9pn\u00e9l mib\u0151l, \u00e9s azt\u00e1n t\u00f6bb-kevesebb pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s ut\u00e1n valah\u00e1nyadik “l\u00e9lekbele\u00f6nt\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet” ut\u00e1n m\u00e1r t\u00e9nyleg emberr\u00e9 v\u00e1lik az addig \u00e9lettelen.\u00a0A megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jel minden esetben a gondolkod\u00e1s. Sz\u00f3val a legarchaikusabb \u00e9l\u0151 robotokat a mitologikus t\u00f6rt\u00e9netek szolg\u00e1ltatj\u00e1k, a leg\u00fajabbakat pedig a sci-fi.<\/p>\n

Viszont. T\u00e9nyleg nem err\u0151l akarok mes\u00e9lni. Hanem az IBM-r\u0151l \u00e9s a Watsonr\u00f3l.<\/p>\n

\"ibm_watson\"<\/a><\/p>\n

Tudom, hogy nem is n\u00e9zted meg a legels\u0151 linket, ez\u00e9rt a technol\u00f3giai szingularit\u00e1s e posztban fontos oldala\u00a0r\u00f6viden: a minden j\u00f6v\u0151kutat\u00f3t foglalkoztat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s nem m\u00e1s, mint hogy mikor lesznek a g\u00e9pek intelligensebbek az embern\u00e9l? Figyelem, ez nem specifikusan \u00e9rtend\u0151. Teh\u00e1t lehet, hogy egy g\u00e9p m\u00e1r most baromi prec\u00edzen \u00e9s gyorsan mikron vastags\u00e1g\u00fa szeletekre tud apr\u00edtani\u00a0egy kolb\u00e1szt, de fogadjunk, hogy\u00a0m\u00e9g a “legelvetem\u00fcltebb” n\u00e9pi mesemond\u00f3 is hamarabb tal\u00e1l mes\u00e9t a technol\u00f3giai szingularit\u00e1sra, mint az el\u0151bbi masina. Teh\u00e1t a kulcssz\u00f3: “val\u00f3di” gondolkod\u00e1st v\u00e1runk el. (H\u00e1zi feladat: \u00a0az im\u00e9nti id\u00e9z\u0151jeleken elt\u00f6prengeni.)<\/p>\n

Az IBM leg\u00fajabb, t\u00e9m\u00e1ba v\u00e1g\u00f3 \u00fcdv\u00f6sk\u00e9je a\u00a0Watson. Val\u00f3j\u00e1ban az IBM is csak haverkodik Watsonnal, noha az\u00e9rt nem \u00e1ll rosszul.\u00a0Ne t\u00e9vesszen meg benn\u00fcnket, Watson nem egy l\u00e9ny, de \u00edgy h\u00edvj\u00e1k, ez\u00e9rt n\u00e9ha a Watsonnal foglalkoz\u00f3k is felv\u00e1ltva hivatkoznak r\u00e1 “it” \u00e9s “he” n\u00e9vm\u00e1sokkal. A Watson a modern kognit\u00edv tudom\u00e1ny egyik implement\u00e1ci\u00f3ja. A tanul\u00f3 algoritmusok \u00e9s a\u00a0big data h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l olyan term\u00e9kek sz\u00fclettek, amelyek nagy, struktur\u00e1latlan adathalmazok feldolgoz\u00e1s\u00e1ra alkalmasak, a Watson is ilyen. Ezek a rendszerek nem felt\u00e9tlen\u00fcl\u00a0hoznak v\u00e9gleges d\u00f6nt\u00e9st, de komoly d\u00f6nt\u00e9st\u00e1mogat\u00f3 feladatuk van.<\/p>\n

Egy\u00e9bk\u00e9nt annak ellen\u00e9re, hogy egy eg\u00e9szen j\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott tananyagot minden IBM-esnek v\u00e9gig kellett tolni itt az SSC-ben, sokan m\u00e9g mindig nem \u00e9rtik a cognitive computing l\u00e9nyeg\u00e9t.\u00a0Kipr\u00f3b\u00e1ltam a Watson egy k\u00e9s\u0151bb ismertetend\u0151 modulj\u00e1t egy hosszabb mes\u00e9re, \u00e9s azt l\u00e1ttam, hogy nem teljesen vette le az \u00e9rzelmeket. Az a gyan\u00fam, hogy val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egyszer\u0171en nem volt arra tan\u00edtva, hogy k\u00e9pes legyen irodalmi sz\u00f6veget (mes\u00e9t) megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni egy ember \u00e1ltal a val\u00f3s\u00e1gr\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott, igaznak sz\u00e1nt sz\u00f6vegt\u0151l, \u00e9s \u00edgy elcs\u00faszik rajta, mi agressz\u00edv \u00e9s mi tr\u00e9f\u00e1s. (Ez le\u00edrva nagyon fur\u00e1n hangzik, de ha el\u00e1rulom, hogy egy Anansi t\u00f6rt\u00e9netet v\u00e1lasztottam, tal\u00e1n kicsit \u00e9rthet\u0151bb\u00a0a jelens\u00e9g.) Amikor egy koll\u00e9g\u00e1nak elmes\u00e9ltem a tapasztalataimat, annyit mondtam, hogy h\u00e1t a Watson ezen alkalmaz\u00e1sa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg\u00a0nem ismeri fel az irodalmi sz\u00f6vegeket. \u00c9s a koll\u00e9g\u00e1m cs\u00edp\u0151b\u0151l v\u00e1laszolt:\u00a0de h\u00e1t ezt nem is v\u00e1rjuk el.<\/p>\n

\"bigdata\"<\/a>\u00c9s itt a kutya el\u00e1sva. Mert de igen, manaps\u00e1g pontosan ilyen \u00e9s ehhez foghat\u00f3 elv\u00e1r\u00e1saink vannak, amikor a cognitive technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Ma m\u00e1r senkit nem hoz l\u00e1zba, ha egy sz\u00f6vegben meg tudsz tal\u00e1lni\u00a0egy konkr\u00e9t kifejez\u00e9st, ez egyszer\u0171en \u00f3vod\u00e1s szint\u0171, s\u00e9rt\u0151 programoz\u00f3i feladat. Manaps\u00e1g bizony ott tartunk, hogy sokkal \u00e1rnyaltabb k\u00e9rd\u00e9seket mer\u00fcnk feltenni, \u00e9s elv\u00e1rjuk, hogy egy g\u00e9p k\u00e9pes legyen megv\u00e1laszolni \u0151ket. Gmail fi\u00f3k? H\u00e1t b\u00e1rmilyen internetes keres\u0151motor? H\u00e1t a facebook fi\u00f3kodra r\u00e1n\u00e9zt\u00e9l-e mostan\u00e1ban? Tal\u00e1n mosolyfelismer\u0151s f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9ped is van? A trivi\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekkel ma m\u00e1r nem a legnagyobbak foglalkoznak, mert a legnagyobbak energi\u00e1it olyan k\u00f6d\u00f6s feladatok k\u00f6tik le, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy sz\u00e1zmilli\u00f3 kommentb\u0151l, twitter bejegyz\u00e9sb\u0151l \u00e9s hat m\u00e1sik adatforr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, struktur\u00e1latlan sz\u00f6veges \u00e9s k\u00e9pi \u00e1llom\u00e1nyb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 gigantikus adatzs\u00e1kb\u00f3l olyan inform\u00e1ci\u00f3kat kinyerni, mint mondjuk milyen m\u00e1rk\u00e1kr\u00f3l milyen \u00e9rzelmekkel besz\u00e9lnek az emberek, mennyire fontos az emberek fej\u00e9ben \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem, vagy p\u00e9ld\u00e1ul elindult-e m\u00e1r egy olyan folyamat, amib\u0151l \u00f6t \u00e9v m\u00falva rossz esetben ak\u00e1r terrort\u00e1mad\u00e1s is lehet? Egysz\u00f3val: a fekete-feh\u00e9r k\u00e9rd\u00e9sek ideje lej\u00e1rt, manaps\u00e1g a fontos felvet\u00e9sek\u00a0izgatj\u00e1k a legmen\u0151bb informatikai fejleszt\u0151ket.<\/p>\n

Ut\u00f3pisztikus voltam, vagy ijeszt\u0151? N\u00e9zd, ez az eg\u00e9sz olyan, mint a g\u00e9pj\u00e1rm\u0171. Arra is lehet haszn\u00e1lni, hogy eljuss egyik helyr\u0151l a m\u00e1sikra, meg arra is, hogy el\u00fcss vele valakit. Vagy mint az es\u0151, ez jobb, mert abb\u00f3l a szempontb\u00f3l\u00a0er\u0151sebb a hasonl\u00f3s\u00e1g, hogy nincs r\u00e1 hat\u00e1sod. (Val\u00f3j\u00e1ban nem tudjuk, mi lesz, ha m\u00e1r t\u00e9nyleg nagyon okosak lesznek a g\u00e9pek.) Az es\u0151 kell\u00a0a term\u00e9nyeknek, nagy baj lenne, ha nem esne, de tud nagyon nagy k\u00e1rokat is okozni. Csak a cognitive technol\u00f3gi\u00e1kat egyel\u0151re m\u00e9g ar\u00e1nylag j\u00f3l a kez\u00fcnkben tartjuk, mert m\u00e9g mindig nagyon specifikusak. Semmik\u00e9pp sem teremtett\u00fcnk \u00faj fajt, de bizonyos ter\u00fcleteken egy-egy fejleszt\u00e9s m\u00e1ris v\u00e1ratlan k\u00e9pess\u00e9geket mutat. Seg\u00edt diagn\u00f3zist fel\u00e1ll\u00edtani. Seg\u00edt p\u00e9nz\u00fcgyi d\u00f6nt\u00e9seket hozni. Egy nagy csom\u00f3 dologban seg\u00edt, nem kell f\u00e9lni t\u0151le, hanem meg kell tanulni haszn\u00e1lni, \u00e9s akarni kell megismerni, \u00e9s akarni kell foglalkozni a sz\u00e1mtalan mor\u00e1lis aspektus\u00e1val.<\/p>\n

Huh, ez neh\u00e9z volt, tudom.\u00a0Ma nem is ny\u00fazlak enn\u00e9l hosszabban. Na sipirc, most m\u00e1r t\u00e9nyleg elengedlek, hess, csin\u00e1lj valami m\u00e1st.<\/p>\n

A k\u00f6vetkez\u0151 r\u00e9szben az is ki fog der\u00fclni, hogy hogy j\u00f6n az eg\u00e9szhez a mesemond\u00e1s?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00f6nny\u0171 dolgom volt topicot v\u00e1lasztani a Szert\u00e1r technol\u00f3giai szingularit\u00e1s t\u00e9m\u00e1j\u00e1tTov\u00e1bb…Cognitive science vs. storytelling – vol1<\/span><\/a><\/span><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[5,8],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/503"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=503"}],"version-history":[{"count":22,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/503\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":546,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/503\/revisions\/546"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=503"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=503"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.ketfulu.hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=503"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}