Alább egy kis írást találsz arról, hogy mitől látható a láng? A szöveg gerincét ezúton is köszönöm szépen apukámnak.
A szokásos (háztartásban is használt) gázláng szénhidrogének (a gáztűzhely esetében konkrétan földgáz, ami kb. 97%-ban metán: CH4) égése nem úgy játszódik le, hogy a szénből rögtön szén-dioxid, a hidrogénből vízgőz lesz (CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O) hanem egy bonyolult folyamatban előbb a metán elbomlik a láng alacsonyabb hőmérsékletű részein (300-500 C-fok), ebből elemi szén keletkezik, ami a 600-1200 fokos részen izzásba jön. Ez akkor következik be, ha nincs elegendő oxigén (levegő). Ettől világít a láng. Az ilyen világító láng kormozó, ezt jó pár otthon is kipróbálható kísérlettel ellenőrizni is tudsz. Például ha az ilyen lángba egy hideg porcelánt tartunk, ott az kormos lesz, mert lerakódik a hideg felületen az elemi szén. Gyerekkoromban nagyon szerettem azzal játszani, hogy viszonylag gyorsan áthúzogatom az ujjam a gyertya lángján. Egyfelől viccesen “nyalogató” érzés, próbáld csak ki, másfelől szép kormos lesz az ujjam, ami egy (magamfajta) gyereknek több, mint varázslatos szórakozás.
De térjünk vissza a tűzhelyhez. Ha a (föld)gázhoz elegendő levegőt (oxigént) keverünk, akkor ez a felizzós dolog nem következik be, mert a bomlás során keletkező szén azonnal elég (ugye még emlékszünk rá, égés = oxigénnel való egyesülés). Ezért fontos a háztartási gázkészülékeken a megfelelő levegő-gáz arány beállítás, hogy ne legyen kormozó (világító) a láng. Ha a lábos alja kormos lesz, akkor valami nem jó a gáztűzhellyel, azt úgy szeretjük beállítani, hogy ne kelljen a lábos alját vakargatni. De nem is az a legnagyobb baj, hogy utálunk mosogatni. Ténylegez tragédiához vezethet, hogy ilyenkor, kellő levegő hiányában tökéletlen az égés, és a szén-dioxid mellett szén-monoxid is keletkezik, ami egy nem kellően szellőző helyen halálos lehet. A jól beállított láng halvány kék színű, alig látni és nincsenek benne fehéren izzó koromszemcsék.
Aztán gyújtogatni sok mást is lehet. Ha nem szénhidrogént égetünk el, hanem olyan anyagot, amiben nincs szén, abból nem is keletkezhet korom, így világítani sem fog (legalábbis nem azért, amiért a földgáz vagy más szénhidrogének lángja). Ilyen pl. a hidrogén. A tiszta, levegővel előkevert hidrogén lángja nem világít, ill. alig észrevehetően. De a levegővel előkevert metán (földgáz) is csak alig látható, és a láng csúcsán van egy valóban nem látható, de létező, kb. 1500 fokos rész.
Megjegyzés: A levegővel előkevert gázt csak akkor szabad meggyújtani, ha a gáz áramlási sebessége nagyobb, mint a láng égési sebessége. Különben a láng visszalobban, ez robbanáshoz vezethet.
Olyan lángról a kétfülű mindenesetre nem tud, ami látható tartományban egyáltalában nem emittál, de van (lehet) a lángnak olyan része, ami emberi szem számára láthatatlan.. Ez még a közönséges viaszgyertyára is igaz, például a legfelső csúcsán, ahol már a degradálódott (elbomlott) szénhidrogének jól keverednek a környező levegővel. Ez a láng legforróbb része.
És óvatosan a tűzzel, mert aki a tűzzel játszik, éjszaka bepisil. Vagy olyan lesz, mint a kétfülű.