Monthly Archives:March 2018

Bújtatott storytelling tartalom egy olasz filmben

29 Mar , 2018,
Szilvi
,
Comments

A film címe: A hely

A film tartalma a Port.hu oldalán olvasható.

Ez meg itt a kétfülű mesemondó blogja, és a szerző el volt ragadtatva.

A film tele van akcióval. Tele van furmánnyal. Tele van érzelemmel, emberi sorsokkal, színekkel, és egyáltalán: mindennel, ami egy jó filmhez kell. És tudod hol játszódik? Egy kávézó egyetlen asztalánál. Ott ül A Főszereplő, a kávézóban, az asztalnál, és jönnek hozzá az emberek, és csak mondják, és mondják, és mondják. És A Főszereplő időnként fura feladatokat ad nekik, felháborítóakat, és akkor megint jönnek, és mondják, és egyre csak mondják az újabb elképesztő fordulatokat.

És mi mindent látunk, pedig végig el sem mozdultunk a kávézóból, végig ott ültünk mi is A Főszereplő asztalánál. Mégis mindent láttunk, mintha valóban leforgatták volna.

Végülis… voltaképpen tényleg leforgatták. Szavakkal és mimikával. És intonációval és mozdulatokkal.

Vérbeli storyteller film.

Jó szívvel ajánlom.

the-place

Meseösvény – a legjobb családi program

26 Mar , 2018,
Szilvi
, , , , ,
Comments

Végy egy erdőt, és terelj be vagy 40-50 családot, de 114 gyereket szülőkkel mindenképpen. Végy egy jó hosszú mesét, és keress felnőtteket, hogy legyen, aki a szereplőket alakítja. Ha beöltöztek, állítsd  be őket az erdő meghatározott pontjaira úgy, hogy a pontokat térképen összekötve kijöjjön Tündér Ilona alakja. Ja nem, de az így készült meseösvényen küldd végig a családok csoportjait. A várt hatás nem marad el: mese, játék, mosolygó és fáradhatatlan gyerekek, illetve fáradt, de mosolygó felnőttek. Ennyi, a végén lehet mazsolát osztani annak, aki kér.

Szóval végre eljutottam egy Bailavidrum Meseösvényre, és könnyedén magába szippantott. Jóformán semmit sem tudtam róla, a szervezői facebook csoport tolvajnyelvét Hajós Erika fordított le nekem. Alapvetően mesemondónak jelentkeztem Gregus Laci mellé, aki az esemény előtt úgy másfél nappal alaposan lesokkolt, hogy a mese bizonyos pontjait a forgatókönyvhöz képest nagyjából szöveghűen kellene majd előadnom. Micsoda? Szöveghűen? Ki? Mikor? Hogy? Miért? És egyáltalán! Kérem, én még életemben nem mondtam mesét szöveghűen! De jól van, challenge accepted.

A helyszínre érve azonnal kezdhettük az átváltozást: MINDEN szervező végtelenül kedves, kreatív, lelkes és tettre kész, egyszóval tisztára, mintha megint táboroztattam volna. “Te ide figyelj, én akárhogy nézlek, nem ismerlek fel. Te ki vagy?” – mondta egy ellentmondást nem tűrő idős hölgy, a Főszervező édesanyja, akit szemlátomást meséből teremtettek. Majdnem öreganyámnak szólítottam, és egy órával később valószínűleg meg is tettem volna, de akkor még csak félszegen botorkáltam az épülő díszletek között.

öreganyó

Egész napos eseményre készültünk, három turnusban jöttek a családok. De már szállingóztak is. Egy-egy turnus először is meghallgatta egyben a mesét. Az elsőt én mondtam, a másik két turnusnak Laci mesélt. A turnusok kisebb csapatokra osztva, hívásra járultak a Meseösvény kapujába, ahol beforgatták őket meseszereplővé, hogy elindulhassanak a kalandos úton – azaz hogy elhozzák Tündér Ilona házából az örök ifjúság vizét, hogy az öreg király végre mindkét szemére nevessen. Az ösvény maga egyébként könnyű séta, ahol pár száz méterenként újabb szereplő várja a legkisebb királyfi bőrébe bújt gyerekeket. Ott aztán a mesének megfelelően kell viselkedni: kit-kit a neki kijáró köszöntéssel kell üdvözölni, a varázstárgyakat be kell gyűjteni, és szaladni kell, ha futás, és lopakodni, ha a lopakodás van soron. Én a végére álltam be, a lakomán énekelni és táncolni, hovatovább lakodalmi mazsolát osztani.

Az utolsó családot magam is elkísértem az úton, így egyszer nekem is sikerült az állomásokat bejárnom. Hát először is le a kalappal minden szervező előtt, akik még nekik is teljes lelkesedéssel és hitelességgel játszották a szerepüket. A gyerekek pedig hálás közönségként fogadtak minden csodát. Amikor a lovászmester végigmutogatta a levegőben a csak a képzeletünkben megjelenő lovakat, a gyerekek magától értetődően simogatták végig mindegyiket, és szépen kiválasztották a göthös csikót, ahogy azt kell, és szépen képzeletbeli tüzet raktak képzeletbeli rőzsével, mert hiszen csak parazsat kell majd etetni vele, és menten táltos paripává válik. Az aranyszőrű csodaparipa szerepe aztán Apukára szállt, így később neki is lett még egy-két kisebb feladata – becsülettel és mosolyogva állta a sarat. Hihetetlen volt látni, mennyire mélyen benne úsztak a gyerekek a mesében, amikor egy-egy állomáshoz értünk. Tündér Ilona palotájában például, amikor azt el kell hagyni, a mese szerint a királyfi hibájából valami hozzáér a falhoz és a palota megcsendül, felébrednek a tündérek és indul a menekülős szám. Az erdőben ezt egy bokaszinten kifeszített zsinórral illusztrálták, amire csengettyűket aggattak – és ha hiszed ha nem, a gyerekek SZÁNDÉKOSAN úgy keltek át rajta, hogy a csengők megszólaljanak. Annyira szívből játszottak, hogy fel sem merült, hogy igazából simán át tudják lépni – hiszen most az van, hogy megcsendül a palota, akkor pedig nem fognak itt elkezdeni okoskodni, hogy át tudják lépni, mert érted, most épp megcsendül a palota, ez van a mesében.

Minden állomáson történt velük valami izgalmas, és mindig tudták, mi a teendő. Hogy honnan? A válasz egyszerű:

Elhozták a meselátó szemüket, a mesehalló fülüket és a meseértő szívüket.

Eltelt a nap, lassan kiürült a rét, csak mi maradtunk, a szervezők. Szépen mindent elpakoltunk, még egy csoportkép, és ki-ki a megfelelő autóba ült, hogy április nyolcadikáról álmodozzon. Mert április nyolcadikán választani este is lehet, de előtte sokkal jobb dolgunk lesz: meseösvényre kell mennünk!

meseösvény szervezők

Fotók innen:

Bailavidrum facebook oldal

Április 9-én zsír új cover képpel érkezik Tesla

15 Mar , 2018,
Szilvi
, , , , , ,
Comments

Aki a negyedik podcast epizódot hallotta, az már biztosan beírta a naptárába április 9-et, amikoris Nikola Tesla beköltözik a megújult Attention-ba, vagyis A helybe. (fb esemény itt)

A hely továbbra is pinceklub maradt, csak másutt, meg azért fejlődtek is. Pl. alulról leszigetelték a padlót. Meg menőbb a nézőtér. Meg úgy általában is tényleg sokkal jobb, mint a régi volt. Kis közönségre ideális, és most Tesla ezt a nem-széken-ücsörgő-néző formát is ki fogja próbálni.

És akkor Varga Júlia, akivel az összes egyeztetni valót egyeztettem, kért fényképet. Amit hát volt is meg nem is, kb 400 pixel szélességig nem fáj nagyon az eredeti. És akkor besétáltam hozzájuk a plazma gömbbel, és néééézd, ilyen szép képeket kaptam, mint ott lent! (Igazából még van pár, de én ebbe a háromba azonnal beleszerettem.)

És ezzel a Tesla előadás ismét szintet lépett. Mától fogva ilyen gyönyörű cover képekkel tudom hirdetni.

Ugyanitt egyébként az egyik kísérletet nemrég tökéletesítettem, és egy ráadáson is dolgozom. A műsor hossza marad 60 perc, de most kicsit kényelmesebbek leszünk, és a hagyományoknak megfelelően természetesen mindent meg lehet majd taperolni.

Köszönöm szépen a képeket Varga Júliának az Attentionból!

7

2

3

Hullámhossznyi élmények

14 Mar , 2018,
Szilvi
Comments

Nagyon röviden: új területtel kísérletezem, elindult a Kétfülű Hangnapló. Ez egyben tudtommal az első magyar mesés podcast is, de alapvetően érdekességekről igyekszem benne hírt adni. No meg bebizonyítom, hogy lehet az önkéntes munkaszüneteltetést tartalmasan is tölteni. Remélem, inspirállak!

A technológiát még szokom, tanulom, de vannak vele terveim. Több mesét és több külső felvételt szeretnék belesűríteni, de például a másodikban máris van mese, és a harmadikban van külső helyszín is. Szóljatok hozzá, szóljatok bele, szóljon a Kétfülű Hangnapló Nektek!

Egyelőre csak soundcloud-on vagyok elérhető, de ott is csak egyelőre, mert a free plan alaposan limited, de majd meglátjuk, mi lesz Azután.

Gárembucka videó – kész

3 Mar , 2018,
Szilvi
Comments

És azt mondtam már, amikor márciusban a Tökhintó a Gárembuckánál vendégeskedett? Hogyan? Igen, márciusban. Igen, most február van. Éppen ezért beszéltem az előző márciusról…

Úristen, ha te tudnád, micsoda állatorvosi lovat készítettem… Ami akadály felmerülhetett, az fel is merült, de rendre elgördítettem őket. Ez a videó a témája mellett a kitartásról is szól. Bevallom, meginogtam egy kicsit, hogy egyáltalán kitegyem-e, de aztán azt csiripelték a madarak, márpedig a madarak sosem hazudnak, hogy hamarosan újra lesz Gárembucka meseest. Vagyis ez a videó hamarosan újra olyan aktuális lesz, mint még soha!

Egy szó, mint száz, fogadjátok szeretettel a méltán világhírű Gárembuckát, még ha a felvételek kissé régiek is.

íme a link: https://youtu.be/ECVMBrgbua0
youtube_thumbnail