2015 óta zengenek a mítoszok magyarul, nem véletlenül teltházzal. Az utolsón már be tudtuk harangozni: elkészült a mítoszok csatájának hírlevele. Sőt, weblapja is van, meg minden, és most már domainje is lett, úgyhogy büszkén doboljuk világgá:
Elkészült a mítoszok csatájának weboldala:
És ugyanott a hírlevélre is fel lehet iratkozni. A legjobb: mi biztosan nem spammelünk, ugyanis semmilyen felesleges kapacitásunk nincs indokolatlan kereskedelmi leveleket összeállítgatni. Meg hát olyan sok kommerciálni valónk sincs… se karkötő, se bögre, se repitoll… CSAK A LEGFONTOSABB: AZ ELŐADÁS!
FONTOS: ha minden igyekezetünk ellenére a hírlevél véletlenül a spam mappában landol, akkor a hírlevél szolgáltatóra szeretnénk ujjal mutogatni! Sokaknál előfordult, úgyhogy ez ilyen.
És amúgy meg jön a következő mítoszok csatája. Április 3 délután, Aquincum Múzeum. További részleteket írunk a hírlevélbe (is), amint megtudjuk.

Szóval:
Délelőtt szavazol, délután jössz az Aquincumba! 
Lesz történelmi vásár és forgatag is, szóval gyere, és biztosan jól fogod érezni magad. És még magas mesemondó-koncentráció is várható. Na hát meg ugye mítoszok csatája!
]]>Miközben a Mozgó Könyvekről egy korai podcast adásból sok érdekességet megtudhatsz (És mégis mozog a könyv!), mi mesemondók összeálltunk néhányan, és másnaponta megajándékozzuk a tisztelt publikumot, azaz Téged egy-egy igazán nyári mesével. Mi tengerparta vágyunk, gyere velünk!
Kedvencem egyértelműen az a steampunk mítoszok csatáján is elhangzott az a történet, amit egy ismeretterjesztő néprajzi könyvben találtam. (Hugo Adolf Bernatzik: Óceánia népei között). Eszerint egy híres cunamit az okozott, hogy a fehérek megjelentek a törzsek életében, hatásukra az emberek megfeledkeztek isteneikről, mire azok fellázadtak. Gyönyörű, részletgazdag, modern mítosz, fehér felsőbbrendűségi tudat nélkül olvasandó.

Van itt például egy történet egy vékony gyűjteményben (Angol és skót népmesék és legendák), egy sellős változata a fürdőző tündérek elrabolt tündérruhájának. Tudod, amikor valaki meglátja őket fürödni, ellopja a ruháját (itt: fókabőrt), és így tartja fogva. Nagyon szeretem, hogy SPOILER!!!!!! a végén a sellő MONDOM, HOGY SPOILER!!!! visszamegy az övéihez, sőt, eredeti férjéhez.

Bár nem népmese, szép emlékek fűznek ehhez a könyvhöz, ezért ha már tenger, mindenképpen meg akartam említeni. (https://moly.hu/konyvek/vlagyimir-ljovsin-nullacska-a-tengeren) Egy időben, ha jók voltunk, a matektanárunk felolvasott nekünk belőle, és ez bizony már gimnáziumban történt. Ugye, hogy a kamaszok is szeretik a meséket? Olyannyira meghatározó élmény volt ez mindannyiunk számára, hogy ballagáskor aztán megkaptuk a könyv részleteit. Ha összegyűlnénk, összeállna a könyv is. (Igen, a könyv lapokra lett szedve. Igen, szerintem nem fúj, szerintem a könyv használva jó.) Azóta egyszer a Mozgó Könyvek egyik szekerén ráleltem egy teljes példányra is, ez most az új generáció cseperedésére vár.

Itt emlegetem Cola Pescét, a meghalasodott szicíliai hőst: https://www.ketfulu.hu/mesek-koronaval-avagy-ezt-nem-hagyom-ki/
Ez meg hát Bali, egy merő tengerpart: https://www.ketfulu.hu/szertar-margojara-bali-a-tenger-meg-minden/
Stenszky Cecília
Lovranits Júlia
Zalka Csenge
Csengével és Júliával együtt is podcastoltunk jó párat:
A kép forrása: Pixapay
]]>