Site Overlay

Mindenki – én is

Most már kikívánkozik, ha Mindenki megmondja a véleményét, akkor most már én is.

mindenkiScene

Egy

Szerintem jó dolog, ha valaki vagy valami Oscart kap. Lehet, hogy nem mindig találják el az ízlésemet, de összességében azért tudják, mitől döglik a légy.

Kettő

Károgjatok csak, vetési bloggervarjak, nekem tetszett a Mindenki. Szerintem még a nyáron láttam a Művészetek Völgyében a Momentán udvarban, és az egyik volt a kevés kisfilm közül, ami megragadt bennem. Fogalmam sincs, hogy megér-e egy Oscart, de nekem akkor is tetszett, ha nem hiszem el. Erről majd lejjebb.

Három

Az ebben a cikkben leírtakat nemrég egy ismerősöm fejtegette a fb-on, és egyszerűen komolyan nem értem. Röviden: Erika néni cselekedeteit a versennyel igazolják, a győzelemmel, amelyért mindent meg kell tenni, hiszen ez Erika néni feladata. Tehát érthető a tátogtatás.

Stop.

Ha egy focicsapatban botlábúak vannak, akkor bezzeg nem tudsz mit csinálni, mi? A kórus egy “csapatsport”, ha úgy tetszik, a tátogtatást pedig úgy mondjuk: csalás. Ráadásul ebben az esetben megalázó is. A versenyszellemnek számomra nem része a csalás, hanem csak ennyi: győzzön a jobb. Az, amelyik ügyesebb, okosabb, és nem pedig az, amelyik csal. Idén nem jött össze? Akkor dolgozzunk keményebben, és majd nyerünk jövőre. Akkor sem? Kérem szépen, a versenynek az is része, hogy valaki nem veszi át a kupát. Veszíteni nem csalás. A tátogtatás igen.

Tegyük fel, hogy Erika néni szuperül lekommunikálta az egészet a gyerekekkel, akik szinte versengenek azért, hogy ők legyenek azok, akik tátoghatnak, mert az annyira sikk. Akkor rendben van? Ha berakom Messit meg Suárezt a Felsőtárkány SC-be, és a maradék kilencnek csak annyi lesz a dolga, hogy álljon a pálya szélére, az rendben van? Valószínűleg nem szabályellenes, de én viszonylag gyorsan beiktatnék egy pontot a jelenség ellen. (Tényleg, egyszer majd elmesélem a foci szabályait érintő reformötleteimet is. Nagyon jók vannak. 🙂 )

Négy

Nesztek, károgók, itt az én bajom: szerintem nincs olyan gyerekcsapat, amelyik ezt a prank-et végig tudná tolni külső segítség nélkül. De minden idegszálammal szeretném, hogy legyen, mert azok felnőttként is meg tudják majd csinálni, és ez a nem mindegy. Nem kell túl nagyot ugrani, gimisekből már simán kinézném. Vagy jobban felépített karakterekből, akiket tettre késznek ismerünk meg. Ez számomra egy kicsit szürke szamárként érkezett a ködből, nem volt valid, ezt már nyáron is így gondoltam.

Öt

Igen, szándékosan választottam illusztrációnak egy aránylag marginális pillanatot a filmből. A neten terjengő képeket már tisztára unom.

Ennyi. Tetszett, egyszer érdemes megnézni, de hát többször a Titanikot sem kell.

Leave a Reply

Your email address will not be published.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Copyright © 2024 Szilvi, a kétfülű mesemondó. All Rights Reserved. | Intuitive by Catch Themes