Tag Archives: podcast

Kétfülű Kedveszotty – 0002 – Egy egyszerű kis mese cirkusszal

4 Nov , 2018,
Szilvi
, , ,
Comments

A második adást szerény személyem egymagában bitorolja, de legalábbis mondok egy mesét is.

Nem nagy dolog, kérem, afféle ujjgyakorlat, mondjuk úgy: etűd. Úgy meseírás, mint podcast adás tekintetében.

Van benne egy csöpp kis játék lehetőség is, az sem olyan nagy dolog, de azért jó szórakozást kívánok hozzá.

circus-1344500_640

Podcast elérhetőségek:

Hallgatható a Mixcloudon és a Podcasts.com-on is.

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud fel lehet rá iratkozni, ha már mixcloud felhasználó vagy, de nem ad podcast appokba integrálható feed-et.

app-barát rss: http://bit.ly/ketfulupodcast-rss: közepesen lutri, hogy a podcast alkalmazás, amit használsz, tudja-e értelmezni. A podcast addict például nem, de a podcast republic határozottan igen.

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/ a mixcloud előnye, hogy van facebook pluginje, amit a facebook oldalammal össze tudtam kapcsolni. Itt tehát mindig minden elérhető lesz, amit csak a mixcloudra feltöltök.

kétfülű blog: a podcast tag alatt mindig meg fogod találni az adásokat.

Kétfülű Kedveszotty – 0001 – Mesemondók egymás között – Lovranits Júlia mesemondó

Nov , 2018,
Szilvi
, , , , , ,
Comments

Mondtam már, hogy elindult a Kétfülű Kedveszotty, azaz az első mesemondó közéleti magánpodcast?
Ja igen, szerintem már mondtam. 😀

Az első adás még a nyáron került ki, ebben Lovranits Júlia mesemondó barátommal és kollégámmal beszélgettem. Júlia munkásságáról még többet tudhatsz meg saját blogján: http://blackoriole.blogspot.com/

Nem is kell ide több szó, mert mindent elmond maga Lovranits Júlia, azaz Ő:

Lovaranits Júlia mesemondó (Havas Eszter fotója)
Lovaranits Júlia mesemondó (Havas Eszter fotója)

Podcast elérhetőségek:

Hallgatható a Mixcloudon és a Podcasts.com-on is.

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud fel lehet rá iratkozni, ha már mixcloud felhasználó vagy, de nem ad podcast appokba integrálható feed-et.

app-barát rss: http://bit.ly/ketfulupodcast-rss: közepesen lutri, hogy a podcast alkalmazás, amit használsz, tudja-e értelmezni. A podcast addict például nem, de a podcast republic határozottan igen.

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/ a mixcloud előnye, hogy van facebook pluginje, amit a facebook oldalammal össze tudtam kapcsolni. Itt tehát mindig minden elérhető lesz, amit csak a mixcloudra feltöltök.

kétfülű blog: a podcast tag alatt mindig meg fogod találni az adásokat.

Szertár margójára – Bali, a tenger meg minden

20 Oct , 2018,
Szilvi
, , , , , , ,
Comments

Ismét egy kis mesecsokor következik egy Szertár podcast adás mellé. Ezúttal a Navigátor gazdája, azaz Csapó András volt a díszvendég, aki kétoldali akut Bali-becsípődéstől hajtva több évet töltött el arrafelé, sőt, a dokumentumfilm, melyet részben ő jegyez, már csak az utolsó simításokra vár. Hát ja, hivatást választani tudni kell… 😀

Igen, egyébként ez az a Navigátor, amire hírlevél olvasóimnak már pár hónappal ezelőtt felhívtam a figyelmüket, nem is véletlenül. Érdekes helyeken megesett érdekes dolgokról tudósít, csak semmi reakcióvideó meg jajdecselendzs, helyette egzotikus kalandozásainak szép, nyugodt tempójú beszámolói várnak. Néha jó lenne eggyel több mikrofon a rendszerbe, de még ennek hiányában is jó szívvel ajánlom a csatornát.

A témánk tehát erre a bejegyzésre Bali, és ami ezzel kapcsolatban a podcastban elhangzott.

map - bali

MESÉK, GYŰJTEMÉNYEK

Szerettem volna ide most belinkelni Csenge világjáró sorozatát, amit hopp, az imént “véletlenül” mégis belinkeltem, épp csak egyenesen a Bali fejezetet nem volt szerencsém – mert nincs is! Oké, indonéziai viszont van, csak épp nem Balira specializálódva. Így tehát ha az “Indonézia” ernyő lefedte valamelyik most következő kiemelt történetet, az nem a vak véletlen műve.

Ahogy a podcastból is kiderül, Bali esetében sem igazán szerencsés arról beszélni, hogy “balii népmese”, mivel a számos egymás mellett élő kultúra eltérő mesekinccsel is bírhat. Sajnos a legtöbb weboldal mégis megelégszik a “folktale from Bali” megjelöléssel, így most többnyire én is kénytelen vagyok itt megállni. Ezt csak azért mondom, mert ha egy napon valaki Bali címszó alatt szeretne meseestet rendezni, az bizony menjen ennél mélyebbre, és a lenti forrásokat is jó, ha fölötte kritikus és leginkább elégedetlen szemmel kezeli.

Hát először is, íme a balinéz trickster: Pan Balang Tamak. Némi kutatással bizonyosan több történet is elő fog kerülni, az oldal szerint rendszerint a “furfangos kisembert” testesíti meg a fennálló elnyomó hatalommal szemben. Ugyanarról a weboldalról még egy csirkés mesét szeretnék kiemelni, melyben a kiscsibe egy civet macskát cselez ki.

Más típusú hős a nagy étvágyú, nagy termetű, erős Kebo Iwa, Bali védelmezője. A történet eleje teljesen gyerekbarát, mindent kinő és nehéz etetni. Aztán komolyra fordul minden, a viccesen méretesre cseperedő Kebo Iwa sok jót tesz a környezetének, míg végül élete ármánnyal ér véget.

boomkamp-maerchen-aus-bali-6157115543És végül meg kell említenem a “Märchen aus Bali” c. kötetet is (Mesék Baliról), ami összességében zavarba ejtően európai volt. Nem egészen tudom, hogy mire gondoljak, az egész gyűjtemény olyan, mintha a felénk ismert meséket balinéz díszletek közé zártuk volna. Mint mesék, működnek, de mint egzotikus gyűjtemény, nálam hamar elhasalt. Szinte semmiben sem éreztem, hogy más logika alapján működne, mint amit megszoktam, és ez meglepett egy olyan szerzőtől, aki éveket töltött Balin, és talán még többet más távol-keleti vidékeken. Sem ajánlani, sem ellenjavallattal megbélyegezni nem tudnám, mert a maga módján szórakoztató a klasszikus hármas egységekkel és hátradobott varázstárgyakkal kirakott “törzsi” tündérmese, a Tom és Jerry szívatás sorozat teknőssel és majommal, Midász király balinéz szamárfüle szegény ember hegedűjével (dobjával) keverve, Szélike kakasviadallal, meg a többi történet, amit mindenki ismer, aki legalább egy mesekönyvet forgatott már a kezében. Ugyanakkor a szerző többi, folklorisztikai munkájának tüzetes áttanulmányozása nélkül nehéz eldönteni, hogy ez most egy fan fiction akart-e lenni az Európában ismert mesék alapján, szándékos torzítás történt-e, hogy az egzotikus környezet befogadható legyen egy olyan világban, ahol lényegesen kevesebb információnk volt a Föld távoli vidékeiről, eleve az adatközlő válogatott vagy torzított a fehér ember előtt (nem ismeretlen jelenség), vagy rosszabb, és a gyűjtés és válogatás már egyfajta tudatos vagy nem tudatos kolonizáló arroganciával zajlott. Az eredeti, holland kiadás egyébként ’56-os, de az előszóból arra következtetek, hogy a szerző a meséket korábban ismerte meg.

TÉMÁK SZERINT

Bár a helyszín követelte a fenti rövid listát, a podcast margójára sorozatom célja tematikailag megfogni a beszélgetést. Na gyere, keressünk érdekes dolgokat a mondanivalóban!

Kultúrák találkozása

Az általam ismert meseuniverzumban nagyon nehéz erre jó példát találni. Az a baj, hogy amikor különféle kultúrák találkoznak, az leginkább a csatatéren, vagy ahhoz köthető események kapcsán történik. A magyar mesevilágban ez a tatár, a burkus király, a török lesz, és még véletlenül sem a szomszéd nép, akikkel semmi bajunk, így hát különösebb interakcióba sem lépünk velük. Az utolsó Mítoszok Csatáján egy egészen új mítoszt mondtam, melyben a fehér hittérítők rontották el a helyiek hitét, és ez okozta végeredményben a természeti csapást. Szépen kidolgozott történet,  imádom, de érezzük: most nem lesz jó. Én most direkt olyan példákat szeretnék találni, amikor különböző népcsoportok békében éldegélnek egymással. (New tradot neki?)

Ami elsőre eszembe jutott, az a foglalkozásokhoz köthető találkozási lehetőség bármilyen más népcsoporttal. Például egy kereskedő messzi vidékekről. A cigány jósnő is klasszikus szereplő, mindig elüt a környezetétől, de nem okvetlenül gonosz vagy elvetendő, hanem csak egy szereplő, kinek foglalkozásához népcsoport is társul a hagyományban. Lásd például: Mátyás király lopni megy.

A másik, amire esetleg érdemes lehet gondolni, az a másik világok lakóinak más szokásai, szabályrendszere. Föld alatti világok, magas hegyeken tündérország, ilyesmik. Például van egy észt mese az Aranyfonó lányok c. gyűjteményben, melyben egy vízországba szakadt ember minden ősszel kénytelen egy szánnal végigdübörögni fejjel lefelé a víz jegén, hogy nehogy valaki beszakadjon az új, de még vékony jégen. Szép, misztikus történet, és összességében úgy zárul, hogy nem ítéljük el Vízország egyetlen lakóját sem.

Azután hadd emlegessen Mauit ezen a ponton is. Miközben Polinézia mitológiája természetesen önmagában is jó példa az isteni és emberi világ kapcsolódási pontjaira, most konkrétan Maui legifjabb korára gondolok, amikor még tengeri istenek (szellemek) nevelték. Ahogy Maui cseperedik, szépen ráeszmél, hogy ez mind jó, de ő valahogy nem olyan, mint akik nevelik. Szóval érted, hogy ezek a többi lények nem fosnak félisten gyereket felnevelni, egész jófej húzás, nem?

wood-play-flower-human-friendship-together-666530-pxhere.com (1)

Küzdés egy álomért

child-2553268_640Csapó András, ha nem is érett tüsző kora óta, de mindenesetre már jó régen szeretett volna eljutni Indonéziába. És hát ja, meg is csinálta. Aztán kifundálták páran, ejnye no, készítsünk ismeretterjesztő filmet, és akkor jött jó sok munka, spórolás, szponzorok keresése, meg úgy egyáltalán: az egész út előkészítése, és megvalósítása. Igen eltökélt csapat. Most mondhatnád, hogy tele a mesevilág ilyen arcokkal, de akkor nehezítek: nem lehet a cél a királylány keze. Nem, tessék más álmokat kergetni, tegyük fel, hogy a világon más vágya is lehet valakinek. (Nyilván nem elvetendő a társ megtalálása sem, de ugye értjük, mire gondolok?) Ugye, így már rögtön szűkebb a kör.

Hosszan tartó spórolás témakörben azt hiszem, a legegyszerűbb a Timeless Tales gyűjteményben is szereplő didaktikus mesét említenem. Ebben egy apa közli a fiával, hogy nincs ideje játszani vele, mert neki minden percet pénzkereséssel kell tölteni. És akkor a fiú (bocs a spoilerért, de szerintem nem kell széles mesemondó tapasztalat hozzá, hogy kitaláld) szépen mindig félretesz egy kis pénzt, hogy majd megvásárolhassa az apja idejét.

Új kedvencem a Majomkirály, akiről magam sem tudtam előre, hogy fülig szerelmes leszek belé. Na, az egész rögtön azzal indul, hogy mindenáron halhatatlan akar lenni, és ezért nem rest útra kelni, megkeresni a Mestert, és áldozatos munkával kitanulni a mesterséget. (Hogy hogy érnek véget ebbéli tanulmányai, meg különben is mi a büdös fészkes fenét csinál utána, az… anyám, ha nem olvastad, nem mondom meg. Maradjunk annyiban, hogy ő egy majom.) Végeredményben végigfut a szövegen a Majomkirály mindenféle álma, amikért a maga módján mindig szorgosan tevékenykedik is.

Az utolsó, amit meg kell említenem, ha már a Szertár Podcast Margójára sorozat nyitányában is szerepelt, a kékfestőinas álma volna, melyet addig nem árult el, hogy mi volt az, amíg az be nem teljesedett. Szép implementációja a dédelgetett álom fogalmának. A történet természetesen változataiban él, részben vagy egészben ugyanez történik itt csudakarddal, itt pedig csudakard nélkül, ki-ki válassza ki a szívéhez kedvesebbet.

Képalkotás

A mesevilágban videófelvételek készítésére nemigen fogunk példát találni, így ismeretterjesztő filmes mesét értelemszerűen nem találtam, de a képalkotás, megörökítés azért megjelenik itt-ott. Lesz egyébként egy aránylag modern is közte, úgyhogy tulajdonképpen lassan a videózást is be lehetne venni a buliba. Elvégre Edison már készített mozgóképre masinát és felvételeket is, azóta pedig már felnőtt egy-két generáció.

zoetropestrips

Kezdjük egy nagy klasszikussal, Leányszín Bálint és Gyöngyszín Ibolya meséjével, melyben Bálint úgy szereti testvérét, hogy mikor el kell mennie, hát festet róla egy képet magának. Hát aztán az olyan egy helyre kép lesz, hogy a vízi király is menten a lányba szeret. Ez a szép tündérmese sok átváltozással, és jó humorral elmesélve itt olvasható.

No, akkor festményből ennyi elég is, jöhet valami monumentálisabb. Elsőként is vegyük a csillagokat, melyek nem egyszer egyenesen a földi életet meghosszabbítandó születtek valamely alakzatban. Mivel balinéz asztrológiai ismereteim sajnos felette hiányosak, hogy legalább valami földrajzilag közelit említsek, vegyük mondjuk már megint Maui kampóját, amivel a szigeteket a víz színe fölé emelte, és amit Te is minden nyáron megcsodálhatsz. Annál is bátrabban emlegetem, minthogy a történet változataiban (például teknőssel) az egész tágabb régióban fel-fel bukkan, Pápua Új-Guineában egészen biztosan.

A legzseniálisabb dokumentáló értékű rajzok közül nem szeretnék egy konkrétat kiemelni. Aki látott már életében mitologikus történetábrázolást, az tudja, mire gondolok. Ezeken a képeken sokszor nem egy konkrét jelenetet ragadnak ki a történetből, hanem a létező legzseniálisabb módon az EGÉSZ történetet örökítik meg egyetlen képkockában, vagy legalább a felét. Ezért is lehet őket darabonként órákig bámulni. A képregény-művészet csúcsa, ha úgy tetszik.

Életre kelt képek témakörben nem húznám nagyon az időt, mert ebben az esetben nem egy esemény megörökítéséről van szó. Az egyik cukiság faktorával hódit, gyerekek össze-vissza fogják csókolni a mesemondó kezit-lábát egy olyan meséért cserébe, amelyben valaki mindig csak cicát rajzol – ami egyszer aztán életre is kel, és le is lép a vászonról (n+1 D mozi). A legendás Slappy Hooper pedig egy modern, vérbeli amerikai szuperhős, kinek ereje abban áll, hogy amit ő fest, az úgy is lesz, méghozzá alaposan.

A bizarr szokások

A podcastban egy számunkra meglehetősen furcsa hagyományról hallhatunk azzal kapcsolatban, hogy hogyan is emlékeznek a helyiek halottaikra. Erről azok a rémmesék jutottak eszembe, amelyekben a holtak például visszakérik tulajdonaikat, vagy mondjuk “simán csak” nótázásba fognak. Ki tudja, talán ezek sem olyan szokatlan jelenségek arrafelé.

 

skeleton-1456627_640

Hangzó anyag

A hosszú sort pedig egy jogvédett magyar mesével szeretném zárni. A riportalany szavajárása apropóján, ahogyan a versenyt nyert költő is mondja:

Dömdödöm, dömdödöm,
dömdö-dömdö-dömdödöm.

Nos, ennyi mese talán elég is lesz mára. Szép álmokat, jó utat kívánok mindenkinek, irány Bali!

Kétfülű Kedveszotty, azaz már van podcastom is

15 Jul , 2018,
Szilvi
,
Comments

Aki nem tudná, mi az a podcast: nagyjából ugyanazt jelenti a rádiózásnak, amit a youtube a videózásnak. Így meg van? Szóval ahogyan bárki indíthat youtube csatornát majdnem tetszőleges témában, úgy bárki készíthet hangzó anyagokat is, szintugyanúgy majdnem bármilyen témában. A legtöbb nagy szolgáltató a szokásos alapelvek mentén nem tűr meg bizonyos (pl. uszító) tartalmakat, jelölni kell a felnőtt műsort, és nem sérthetek szerzői jogokat. A többi viszont rajtam áll.

Ez menő, ajánlj már valami jó podcastot!

Szerintem “podcastokat” hallgatni nagyjából tíz-tizenöt évvel ezelőtt kezdtem el. Akkor még más megjelenésű volt az EPER, azaz az Első Pesti Egyetemi Rádió, melynek legtöbb hanganyaga ma is elérhető. A legjobbakat, a Lukács Bélákat nem találom, de pl Csányi jópofa előadása elérhető az archívumban. Érdemes böngészni mindkét linken. Lukács Bélát egyébként wikipédia oldaláról kiindulva is lehet keresni, főzéshez, takarításhoz, meggymagozáshoz ajánlom.

Na ennek a modern verziója a podcast, amihez a mobilkorszakban appok tömegei készülnek, mindenféle extra szolgáltatással. A legtöbb app kereső funkciója végigpásztázza a legnagyobb szolgáltatókat, például soundcloud, itunes, libsyn, sok jó tartalmat lehet találni. Például a Story Story Podcastot, hogy mást ne említsünk. A Szertár pedig már többször szerepelt a kétfülű blogon is.

Király, és tényleg van már Kétfülű a podcast-univerzumban?

Bizony, a Kétfülű Kedveszotty köszöni szépen, elindult, új adásokkal az elvárhatónak megfelelően ad hoc alapon jelentkezik. Amikor és amihez kedvem szottyan és valamilyen módon kapcsolódik a mesemondáshoz. A kísérleti időszakból, amikor az alaptechnikát bejárattam, mint mikrofon, szerkesztő alkalmazás, azt hiszem, a rovaripari konferenciás adás a személyes kedvencem, bár elismerem, némi nyitottságot igényel. A Kedveszotty e pillanatban egy műsorral büszkélkedhet, melyben Lovranits Júlia mesemondó pajtásommal beszélgettem. Jönnek további mesemondók, helyszínek, mesék meg minden, már tárgyalok az új alanyokkal.

episode_cover_large

Felcsigáztál, de miért nem találja meg a kereső a Kétfülű Kedveszottyot?

Hát, azt én is szeretném tudni, hogy hogyan tudnám magam az iTunes adatbázisába beintegrálni. E pillanatban a feladatot sok eredménytelen munkaóra után marginális lépésnek nyilvánítottam. Ha úgy érzed, Te vagy a podcastok mestere és szívesen megcsinálod nekem, vendégem vagy egy kávéra-rétesre, de én most több energiát ebbe már nem akarok fektetni. Tanácsok, tippek kerüljenek, köszi, eleget teszteltem. A magyar podcast közösség sem tudott eddig segíteni, így most maradok a be nem integrált formáknál, csak a tartalmak elkészítésére fogok fókuszálni. Jobban élvezem… :)

Miért nem teszed fel simán a youtube-ra?

Tudom, hogy sokan járnak el így, de én egyelőre nem szeretném ezt a megoldást követni, mert számomra a youtube a videós tartalmak megosztására szolgál. Igen, én is hallgatok onnan munka közben zenét, DE AKKOR IS! Hát ezért. Nekem a podcast zsebre vágott telefonos műfaj, és a legtöbb youtube app nem tud lockolt képernyővel youtube videót lejátszani. Amint tömegek tüntetnek az ablakom alatt, fel fogom töltögetni az adásokat a youtubera is.

Szóval akkor hol van a Kétfülű Kedveszotty?

Több csatornán is elérhető:

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud fel lehet rá iratkozni, ha már mixcloud felhasználó vagy, de nem ad podcast appokba integrálható feed-et.

app-barát rss: http://bit.ly/ketfulupodcast-rss: közepesen lutri, hogy a podcast alkalmazás, amit használsz, tudja-e értelmezni. A podcast addict például nem, de a podcast republic határozottan igen.

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/ a mixcloud előnye, hogy van facebook pluginje, amit a facebook oldalammal össze tudtam kapcsolni. Itt tehát mindig minden elérhető lesz, amit csak a mixcloudra feltöltök.

kétfülű blog: a podcast tag alatt mindig meg fogod találni az adásokat. Az első Kedveszotty hamarosan érkezik post formában is.

De nekem akkor is van egy tutitippem, mindenáron el akarom mondani!

Tök jófej vagy. Imádlak, tényleg, öröm az ilyen rajongó. Viszont komolyan mondtam, hogy a javaslatok nekem most nem jelentenek segítséget, csak az elkészített megoldások. Ha ilyen konstrukció is érdekel, állok rendelkezésedre, szívesen elküldöm a fájlokat is.

Szertár margójára – Részeg tömeg

25 May , 2018,
Szilvi
, , , , ,
Comments

A Szertár podcast egyik, igazán fiatalos adásában két vendéggel alapvetően két témát jártak körbe. Az egyik beszélgetőpartner arról tudott sokat, hogy akkor most hogy is van ez a sörrel és a természet hívószavával, illetve mit tehetsz másnaposság ellen. A másikuk azt a kérdést boncolgatta, hogy hogyan működik a tömeg, például mit tehet egy fesztiválszervező azért, hogy senkit se tapossanak agyon. Mint téma, engem az utóbbi érdekelt jobban, de mesemondóként is ez állított nagyobb kihívás elé.

Arról bevallom, hamar eltántorodtam, hogy a kettőt együtt tárgyaljam. Sörtől pisilő tömeg, ami épp eltapos valakit… Szóval a lehetetlent akármikor teljesítem, de a csodákra kicsit várni kell. Ahogyan a beszélgetés is lényegében két (három) külön részre tagolódik, engedjétek meg most nekem is, hogy külön keressek melléjük mesés köretet.

crowd_with_beer_500px

SÖR, PISI, MACSKAJAJ

Papp Benjamin témái nem jelentenek megugorhatatlan lécet egy mesemondó számára. Van választék a főbb pontokhoz bőven, íme egy kis ízelítő:

A sör maga.

1 –  Sör, mint ital témában nem is szeretnék a mézsörnél nagyszerűbbet emlegetni. Ugyan egyes forrásokban honey-wine néven is fut, de a magyar szövegek kitartóan mézsörként emlegetik a költészet italát. Aki esetleg olvasta vagy látta az Amerikai isteneket, remélem, értette, miért itatott Mr. Wednesday éppen mézsört a főhőssel. A mézsör felbukkan az Eddában is, de a görög és a keresztény mitológiától sem áll távol, úgyhogy jelentőségét kár is volna elvitatni.

2 – Na jó, mégis említek másik sört is: Gabrinusról, a sör királyáról nem tudok hallgatni. A sörfőzés tudománya tehát az ördögtől származik. Csak mondom.

De menjünk a következmények felé. Aki sört iszik, az pisil.

3 – A vizelet maga egyébként szintén népszerű elem, méghozzá sokszor meglehetősen magasztos szerepben. Leutogi történetében (ejtsd: “leutongi”) főhősnőnket máglyahaláltól mentik meg a denevérek azzal, hogy a tüzet vizeletükkel eloltják. Nincs ezen mit csodálkozni, nem minden népcsoport kezd el a “pisikaki” hívószóra huncutul bazsalyogni, mert hiszen pontosan a pisikaki az, ami belülről jön, nagyon is könnyen lehet szakrális termékként gondolni rá.

4 – De nem csak. Nemrég Csenge emlegette azt a mesét, amelyben egy katona úgy keveredett a varázserdőbe, hogy hát na, félreállt a sorból pisilni. Nagyon veszélyes dolog, kérem. A kiemelt elem itt most a vizelet volt maga, de értelemszerűen gyerekjáték az aktust rögtön némi sörfogyasztással is összeboronálni.

És akkor sör vagy nem sör, de a benne foglalt alkoholtól be is lehet ám rúgni, méghozzá alaposan.

beer-2027412_640

5 – Szökni kell? El kellene tiporni Főgonosz erejét, amit itt meg ott meg amott tart? Semmi egyéb teendőd nincs, csak addig inni Főgonosszal, míg az el nem alszik. Személyes kedvencem a témában az Égig érő fa, s annak is egyetlen kifejezés miatt a Benedek Elek-féle változata. Mint sok más, Benedek Elek által lejegyzett mese, ez a szöveg is enged még mozgásteret a díszítésre, de amúgy nincs annyira elbénázva, mint mondjuk a Mezőszárnyasi. (Huh, ez egy hosszú téma, ha kéritek, egyszer kifejtem.) Szóval ott a pillanat, amikor a legény szorgos poharazgatásba fog a sárkánnyal, amit ráadásul a sárkány maga kezdeményez, de ezt esetleg lehet máshogy mesélni, és hogyaszonygya “lábam ide, nem oda”! Aztán elterül. A sárkány. Így. Imádom ezt a lábam ide nem odát, azóta sem találkoztam vele másutt. Olyan szép vizuális, nem?

De találkoztam már más állat/szörnyférj változatban is ezzel, hogy alkoholmámorban árulja el magát, vagy épp ekkor tudnak tőle elmenekülni a jófejek. Illetve az is gyakran előfordul, hogy simán csak az anonim őröket ártalmatlanítják egy kis házhoz hozott borkóstolóval. Szóval van ilyen.

6 – Népszerű a tejút és a részeg ember kapcsolata, nagyjából az első történetek között fog felbukkanni, ha valaki a népi csillagnevekről kezd el olvasgatni, le sem írom, ki nem ismeri, járjon utána.

7 – Viszonylag ártalmatlan részeg Midász király történetében Dionüszosz kíséretének tagja, a bölcs Szilénosz, aki erős navigációs deficittel küzdve kissé elkóricál gazdájától. Parasztok találnak rá és viszik Midász színe elé. A történetben a borgőzös kábulatnak több szerepe nincs, de így indul az alapvetően jószándékú, ám az élet komplexitását soha fel nem térképező Midász király aranykezének története. Midászt nagyon szeretem, az arany témájú és a szamárfüles története is több korosztály számára tartogat mélységeket.

8 – Egy japán mesében nem sört, szakét kell inni erdei koboldokkal. Az első hős nagyszerűen mulat egyet, jól jár, a romlott lelkű meg hát nem és nem, respectively. Mindkét főhősnek van egy púp az arcán, ami nem kell neki, és a jófejtől a koboldok elveszik zálogul, hogy máskor is eljöjjön érte, mert hogy majd akkor is jól fognak mulatni. Szórakoztató, de nehezen interpretálható a történetben, hogy ugyanez a jófej hazatér, és végeredményben röhög a markába, hogy na most dőlt el, megyek-e még vissza. A szarfej viszont megkapja a jófej púpját a koboldoktól a másik pofájára, hogy na nesze, itt a púpod, sose gyere vissza. Német forrásból ismerem, de úgy tudom, ugyanez a gyűjtemény magyar átdolgozásban is megjelent.

9 – És akkor végül, de nem utolsó sorban jöjjön a kínai szuperital: a pálinka, amitől 1000 napra bealszol. Úgy. Halálra röhögtem magam rajta, túl rövid sztori ahhoz, hogy spoiler nélkül elmeséljem, hát na, ez a lényege, hogy valaki olyan pálinkát tud készíteni, amit ha megiszol, menten kiterülsz. Három évre. Ez fontos. A Rászedett kísértet kurta, de annál szórakoztatóbb gyűjtemény, noha csak kissé hunyorogva tekinthető folklórterméknek. Amolyan átmenet, de szerethető.

10 – Mondtam, hogy nem utolsó sorban. :) Lipták Gábor “Amiről a kövek beszélnek” c. kötetében egy, a népet sanyargatni kirendelt defterdár alapos minőségellenőrzést végez a lefoglalni kívánt csopaki boron. A mintavételezéses módszer vége persze szendergés, majd fejfájás – kutyafáját, az a turbán meg ugyan hogy került fel a kéményre?

TAPOSÓ TÖMEG

És akkor jöjjön a keményebb dió: Kis-Tóth Ágnes a statisztikus fizika módszereit eresztette rá a tömegre. Az alapfeltevés az, hogy alapból nem akarják az emberek felebarátaikat eltaposni. Mégis, kellően sűrű tömeg esetében megteszik. Nem jó, de ez van, a kérdés nyilván az, hogy mit tehetünk ellene?

Huh, hát ez egy nehéz téma, mert a mesékben nincs tömeg. Néha érkezik mondjuk egy kaszaboló tatár horda, de alapvetően megy a főhős és mendegél, mármint úgy kábé egyedül, max 3-4 segítőjével. Vagy mondjuk a király palotájában egy-egy pillanatra megjelennek a szerencsét próbáló (és elbukó) vitézek, de aztán jön a kiskondás – aki aztán megy és mendegél.

De azért akad egy-két példa, amiket ebben a helyzetben mégis el lehetne mesélni.

crowd_with_color_smoke

1 – Szőrmentén bár, de szerintem ide vágó példa a tehetetlen tömeg allegóriájaként a mindent járó malomnak egyik egyszerűbb verziója (Grimm? Német, annyi biztos…), melyben a csodaedény kását/puliszkát termett, míg rá nem szóltak, hogy no most elég már. Aztán egyszer túl későn szólnak rá, de addigra a kásarengeteg már belepte a várost, s ha valakinek mégis ott akadt volna dolga, úgy kellett magát beennie a főtérig.

2 – A tömeg, mint buta egység, illetve a sztárok vs. az őket követő tömeg példájára a Piper of Hamelin ismert mesét tudnám felhozni. Hamelin városát úgy szabadítja meg a patkányoktól a mi emberünk, hogy furulyál nekik egyet, és így betereli őket a folyóba, hogy belefúljanak. Aztán nem fizetik ki, úgyhogy később a gyerekek is követni fogják… Egyfordulós változata a sztorinak Tehi Tegi tömeggyilkossága, ám ez itt vegytiszta boszorkányság. Maga köré bűbájolja a férfiakat, és vesztükbe vezeti őket. Végül denevérré változik – bizony nagy volt anno a kísértés, hogy elővegyem a sztorit a denevér gálán.

3 – Már majdnem feladtam, hogy a podcastban emlegetett fekete lyuk jelenséghez valaha mesét fogok találni, amikor egyszer csak biciklizés közben beugrott az egyik kedvenc Mátyás király mesém. Ebben a rátótiak készülnek őt megajándékozni, nem is akármivel: a messze földön híres, zamatos rátóti szilvával. Hanem amikor a Mátyás király színe elé járulnak, bizony a legelső a sorban megbotlik, szétgurul a sok szilva a kosarából, mire a többi is követi példáját. Bár a szöveg nem közli kerekperec, én valamiért mindig is úgy képzeltem, hogy a rátótiak egymás hegyén-hátán végzik.

(3+1 – Legutóbbi Szitakötő pályázatra olyan hazugságmesét adtam le, melyben véletlenül szerepel egy jelenet, ahol jó sokan hullanak egymásra egy kupacba.)

4 – Egyetlen halvány említés erejéig bár, de megjelenik a tudattalanul taposó csorda is egy indián (pontosítva: Crow) állat feleség (ezúttal: buffalo wife) történetben. Eszerint a főhősnek meg kell látnia a csordában bölényként haladó fiát és feleségét (két külön körben), és akkor a csorda kiadja őket. De a fia figyelmezteti, hogy ha őt a tömegben meg nem látja, a csorda el fogja taposni.

Ennyi?

Aha, most így hirtelen ennyi. De feltétlenül szólj, ha találsz még, különösen a második témára!

Illusztrációk forrása: pixabay