Ti ne felejtsetek el kezet mosni, ezen felül pedig hallgassátok meg ezt a szertár podcast adást, de mindenképpen nézzétek meg ezt a Zállatorvos videót. Közben én a koronavírus apropóján íme összehordtam nektek egy hevenyészett gyűjteményt mindenféle koronás mesével. Pánikmentes álmokat kívánok mindenkinek! 🙂

A három korona – avagy Marchetta, az ogre nő szolgálólánya

https://en.wikipedia.org/wiújki/The_Three_Crowns (olasz)

Egy királykisasszony egy ogre nőhöz kerül szolgálónak (vagy nőstény ogréhoz? Ogrék esetében ezt hogy mondják?). Egy darabig titkos szolgálóként működik, míg az ogre a három koronájára esküt nem tesz, hogy nem bántja. Akkor jön a sose-nyisd-ki-azt-az-ajtót sztori, amely ajtó mögött, mert hát csak kinyílik, három aranyba öltözött nő alszik egy-egy trónon – az ogre gyermekei. A királykisasszony megtöri az álomátkot, amiértis az ogre nő ellátja férfi gúnyával és varázsgyűrűvel. A királyhoz érve (nem apjához) persze nem árulja el még magát, az új királynő viszont szeretőjéül kívánja. A királykisasszony elutasítja, halálra is ítélteti a királynő, de akkor az ogre hangja betölti a teret, így a királykisasszony megmenekül. Ha egy ogre telefonál, az ugye nem vicc.

A kígyó koronája

http://oaks.nvg.org/swisb.html#crown (svéd)

Kígyóvá változtatott királykisasszonynak készít apja egy apró koronát, hog viselje, míg a víz le nem mossa róla. Vigyázni kell persze a koronára, mert amolyan mindentjáró malmosító készülék is egyben, még ellopják. Persze elcsenik, megy is a kígyó a sok kígyó alattvalójával a koronácskát visszaszerezni, de el lesznek hessegetve. A koronácska egy malomban végzi, véletlenül porrá őrlik, és akkor BUMM, villám csap a malomba, a királykisasszony pedig megszabadul az átoktól. Jó sok kapzsiság, gőg, irigység van ebben a mesében, de minden jó, ha a vége jó.

Hogyan lett a darunak koronája?

https://moly.hu/konyvek/paskandi-geza-szerk-a-legkisebb-orias (Nyugat-Afrika)

Sajnos erről a meséről csak ennyit tudok, hogy Nyugat-Afrikában gyűjtötték, az meg hát nem egy Mátramindszentnyi terület. Kár, pedig igazi gyöngyszem, egyszerű, mégis szép mese a három állat vitája, melyből talán az is kiderül, vajon a béka, a kaméleon vagy a koronás daru a legősibb lény a világon?

Hogyan lett a darunak koronája kettő

https://medium.com/@gowris/the-crown-of-gold-44b025a09a3c (Afrika)

Sajnos még annyira sem precíz a helymeghatározás, mint az előző esetben, de a történet azért megér egy említést. Aszonygya Afrikai mese… köh… az ilyen laza forrásmegjelölések esetében személy szerint annak valódiságában is kételkedni szoktam, de a sztori amúgy működik, hát itt hagytam.

Egy királyt megsegítenek a daruk, és jutalmul koronát ad nekik. Erre az irigy emberek vadászni kezdik a madarakat, a király ezért tollakká változtatja a koronát.

Cola Pesce, a szicíliai vízi fenegyerek

https://hekaya.de/maerchen/cola-pesce–europa_21.html (Szicília)

(Valamiért erről csak német nyelvű forrásokat bookmarkoltam, de gooogle barátuk biztosan segít neked más nyelven kutakodni, ha érdekel.)

Sok változatában ismert történet az úszni szerető, félig hallá változó fiúról. Grandiózus képek vízi szörnyekről, a szigetet tartó megroggyant oszlopról, félelemről és bátorságról. A király ugráltatja Colát, és az egyik próba során bedobja a vízbe a koronáját, hogy hozza fel a fiú a mélyből.

Az önkéntes katona

google books link (orosz) – Jack V. Haney / The Complete Russian Folktale / Russian Wondertales / II. Tales of magic and supernatural

A link nekem valamiért nem működik jól, az első oldal után nem olvasható a szöveg. Pedig nyilván copy-paste. Na mindegy, rá kell keresni, hogy “volunteer soldier russian folktale”, és máris megjelenik a hármas ikrekkel kezdődő történet, ahol a fiúknak mesterséget kell tanulniuk. Amelyik katona akar lenni, az az átváltozás képességét is megkapja. A cár háborúzik egyet, győz, de csak akkor ismerik el a cárok tanácsában, ha van a fején korona – amit otthon hagyott. A főhős elhozza, amiért jutalom (hatalom) jár. Irigyei meg akarják ölni, egy tóban köt ki, ahol a tó szellemének unokája visszatartja. Együtt bandáznak, nevezett unoka meg akar tanulni átváltozni. Sólyommá változva haza tud szökni, éppen jókor, mert feleségét, a cárkisasszonyt másnak akarják adni. Hát arról a mennyegzőről letehetnek!

Ugyanitt mesetípus jelölést is kapunk: AT 665.

Midász király fülei

https://hu.wikipedia.org/wiki/Mid%C3%A1sz (görög)

Miután Midász király az aranykéz históriát megúszta, döntőbíró szerepet vállalt egy dalnokversenyben. Amihez persze nem értett, botfülét Apolló szamárfülekkel honorálta. Egy darabig takarta a korona, de aztán jött a fodrász, mert már nem fért a sok haj a korona alá. Jó, itt a korona helyébe bármi mást is ki lehet találni, de azért én koronával szoktam mesélni. Gyerekek halálra röhögik magukat rajta, sok gegre van lehetőség.

És akkor lényegében ugyanez a sztori ír köntösben az EUROPE: “THE KING WITH HORSE’S EARS” cím alatt ezen az oldalon olvasható összefoglalva: https://bookriot.com/2014/08/17/6-folktales-around-world-read-kids/

Ezért van a kakasnak koronája

https://mythopedia.com/chinese-mythology/gods/hou-yi/ (Kína)

Merthogy a taréj az ugye egy korona, vagy legalább sejtettük. Mindenesetre forró volt a világ kilenc nappal az égen, még jó, hogy Yi egy kivételével mindet lenyilazta. Csakhogy az az egy meg nem akart felkelni, de akkor jött a kakas, és előcsalogatta a kukorékolásával. (Esküdni mernék, hogy ez volt az egyik mítoszok csatáján, de nem találom. Mintha Gregus Laci mondta volna.)

A Szent Korona

Keresztje ferde a 24.hu hasábjain, legendákés tények, Wikipédia (magyar)

Nem kell nekünk Kínából importálni koronát, van hazai is! Nem is értem, milyen magyar vagyok én, hogy nem ez volt az első történet, amit említettem?! Na tessék szépen legalább a fenti linket sürgősen végigkattintgatni, holnap dolgozat!

Tim Toldrum halott!

https://www.sacred-texts.com/neu/eng/meft/meft32.htm (angol)

Ki ne hagyjuk Tim Toldrum meséjét, igaz? A macskák királyáról szóló mese igazán szórakoztató, sokféle köntösben előadható történet. Egy ember azt a feladatot kapja, hogy mondja meg Tom Tildrumnak, hogy Tim Toldrum halott. Csakhogy emberünknek fogalma sincs, ki lehet Tom Tildrum. És amikor ezt egy macska előtt valakinek elmondja, a macska felpattan, és elszalad: ó, ha Tim Toldrum meghalt, akkor én vagyok a király!

Végül nem azt a változatot linkeltem be, amiben korona is szerepel, de Aaron Shepard weboldalán olyat is találsz.

Az ellopott korona

http://kidforum.otoiu.com/viewtopic.php?f=31&t=372 (olasz)

Vadászni ment a király, de valami szemtelen tündér nem ellopta a koronáját? Micsoda szégyen! Legkisebb fia kalandos úton visszaszerzi. Huh. Plusz a tóban raboskodó két királykisasszonyt is kiszabadítja. Segítő állatok, északi szél, kertésznek öltözés, válaszút – igazi kalandos tündérmese, CGI-ban gazdag megfilmesítésért kiált.

Csak ennyi?

Igen. Jó mulatást, jó mesélést!

kép forrása: https://pixabay.com/hu/vectors/corona-v%C3%ADrus-corona-koronav%C3%ADrus-4881520/

Az első adáshármasban beszélgetőtársaimmal arra keressük a választ, hogy ki mindenkinek szól a mese, akikről esetleg nem is gondolnánk? A triót záró epizódban Hajós Erikával a Tekergő Meseösvény Egyesület két tevékenységéről beszélgettünk. Először is a kamaszoknak szóló Titkos táborról, ahol végre nyíltan, barátságos közegben beszélhetnek kapcsolatokról, szexualitásról. Ezen kívül a tekergő önkéntesei idősek otthonába is visznek meséket, az intézményekbe vitt jó hangulat ezt a beszélgetést is átszövi.

A következő adáshármasig izgatott türelmeteket kérem! 🙂

Aktuális adás:

Megszólaló zenék, hangeffektek forrása: saját intro zene – köszi Kádár Gergő!, youtube audio library, freesound

További olvasmányok:

• Tekergő Meseösvény egyesület: https://tekergomeseosveny.hu/
• Erika személyes mesemondó oldala: http://illemkata.hu/

Podcast elérhetőségek:

A Kétfülű Kedveszotty a legtöbb podcast alkalmazásban könnyedén megtalálható. Továbbá:

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/

kétfülű blog: az adásokat a podcast tag alatt mindig meg fogod találni.

Az első adáshármasban beszélgetőtársaimmal arra keressük a választ, hogy ki mindenkinek szól a mese, akikről esetleg nem is gondolnánk? Ebben az epizódban Zalka Csengével beszélgettünk egyebek közt a meseválasztás fontosságáról, mikéntjéről kórházban, a Világszép Alapítványnál, illetve kamasz közönség előtt.

Aktuális adás:

Megszólaló zenék, hangeffektek forrása: saját intro zene – köszi Kádár Gergő!, youtube audio library, freesound

További olvasmányok:

• Csenge oldala: http://tarkabarka.blogspot.com/
• Az említett könyv: https://moly.hu/konyvek/zalka-csenge-virag-hosok-es-pimaszok
• Világszép alapítvány: https://vilagszepalapitvany.hu/

Podcast elérhetőségek:

A Kétfülű Kedveszotty a legtöbb podcast alkalmazásban könnyedén megtalálható. Továbbá:

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/

kétfülű blog: az adásokat a podcast tag alatt mindig meg fogod találni.

Az első adáshármasban beszélgetőtársaimmal arra keressük a választ, hogy ki mindenkinek szól a mese, akikről esetleg nem is gondolnánk? Ebben az epizódban Klitsie-Szabad Bogival, a Hagyományok Házának munkatársával beszélgettünk leginkább arról, hogy hol a helye a mai világban a hagyományos mesemondásnak.

Aktuális adás:

Megszólaló zenék, hangeffektek forrása: saját intro zene – köszi Kádár Gergő!, youtube audio library, freesound

Podcast elérhetőségek:

A Kétfülű Kedveszotty a legtöbb podcast alkalmazásban könnyedén megtalálható. Továbbá:

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/

kétfülű blog: az adásokat a podcast tag alatt mindig meg fogod találni.

Ahogyan a hatodik, és egyben nulladik adásban beharangoztam, lesz egy meglepi adás, ami kilóg majd az adáshármasok közül. És valóban: íme egy remek beszélgetés a Timeless Tales magyar fordításának egy éves évfordulója alkalmából. Szedlák Ádám (kelt) és Pohly Ferenc, a Meti Heteor podcast készítőinek vendége voltam, ez az adás pedig megjelent a Rakasz virtuális hasábjain is.

A Rakasz Szedlák Ádám saját projektje, egy nagyszerű hírlevél építészetről, dizájnról, technikáról, bölcsészetről és a nagyvasak esztétikájáról. Ha érdekelnek az ilyen témák, ezen a linken tudsz rá feliratkozni.

Aktuális adás:

Megszólaló zenék forrása: saját intro zene – köszi Kádár Gergő!, youtube audio library

Timeless tales magyar fordítása: itt a tavalyi post.

Podcast elérhetőségek:

A Kétfülű Kedveszotty a legtöbb podcast alkalmazásban könnyedén megtalálható. Továbbá:

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/

kétfülű blog: az adásokat a podcast tag alatt mindig meg fogod találni.

Helló Ti! Itt ismét a Kétfülű Kedveszotty beszél, no meg az új intróm. Hallgassátok szeretettel, és iratkozzatok fel rá a nektek tetsző podcast alkalmazásban. Na csápuszi pacsimacsi a kövi adásig!

• 

Podcast elérhetőségek:

A Kétfülű Kedveszotty a legtöbb podcast alkalmazásban könnyedén megtalálható. Továbbá:

Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud

facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/

kétfülű blog: az adásokat a podcast tag alatt mindig meg fogod találni.

Aktuális adás:

Tudjátok, mit? Már csak azért is, mert időnként megkérdezitek, hol találom a meséket, majd néha dobok ide a blogra egy-egy besztof sztorit. Kezdetnek íme a méltán népszerű moon in the well mégméltábban népszerűbbebb majmos kiadása, egyenesen Tibetből.

Az “eredeti” szöveg, mely alapján alább ezt a történetet most nektek elmesélem, egy már sokszor linkelt gyűjteményben került elém. D.L. Ashliman oldala számomra annyira nulladik lépés bármilyen sztori keresésekor, hogy szerintem ez az ember szobrot érdemelne, tettéről csak hexameterben illene mesélni. Én az alábbi verzióban szoktam mondani, az Ashliman oldalán közölthöz képest kisebb torzításokkal. Nem csak random mennek az erdőben, és a főmajomnak több szerep jut. A végén pedig egy másik zárást emelek be, hogy ne didaktikus, hanem igazán vicces legyen. A gyerekek rendszerint így is értik a tréfát és a mondanivalót is.

Na, akkor

baaal-jobb, baaal-jobb, jönnek a maaajmok!

Volt egyszer egy erdő, de olyan, ti még ilyet nem láttatok! Mert abban fák voltak, nem is egy, és rajtuk levelek! Hát a fákon mi ugrál? Majmok, bizony, egy egész csapat méghozzá.

No, ezek a majmok egyik éjszaka igen-igen megszomjaztak. Tanakodtak a sötétben, mi tévők legyenek, egyszerre csak kiemelkedik közülük egy borzas fejű majom – a főmajom -, és azt mondja:

– Majmaim, ne csüggedjetek! Menjünk el a forráshoz, és igyunk!

Bólogatott a többi majom: ez igen, nem hiába az a borzas fejű a főmajom, ő aztán tudja, mitől döglik a légy! Fel is kerekedtek, elöl a főmajom s utána a többi. Csakhamar megérkeztek a forráshoz. Békésen csobogott a víz egy sziklahasadékból, egyenesen egy kis tavacskába. De alighogy megérkeztek, a főmajom a sor elején rémülten kiáltott:

– Majmaim, nagy baj van! Tudom, szomjaztok nagyon, de tartsatok ki, fontosabb dolgunk van most annál! Beleesett a hold a tóba, vissza kell helyeznünk az égre!

Pislogtak a majmok a tó felé, hát csakugyan: ott fénylett a hold a tóban. Pontosabban a tükörképe, de az olyan szépen csillogott, mintha csak a hold lett volna maga.

Nekifogtak a majmok a hold megmentésének. Sorban összekapaszkodtak, az utolsó egy magas fa tetejébe csimpaszkodott, az első, a főmajom pedig már nyúlt is a vízbe a holdért. Éppen ott, ahol a hold a vízben tükröződött, a felszín alatt volt egy kő. Azt a főmajom megragadta, és hátrakiáltott:

– Majmaim, fogom, húzzatok! – és a majmok húzták. De úgy nekiveselkedtek ám, hogy az a magas fa, aminek a legfelső ágát az utolsó majom szorította, egészen behajlott már. Akkor aztán a főmajom keze a kőről lecsúszott, és sutty, repültek a majmok, ahogy a hatalmas fa eldobta őket, mint egy csúzli. A harmadik domb után aztán szerencsésen landoltak. Sajgott persze mindenük, de különösen a tomporuk, amire estek. És ahogy fájdalmukban az égre sandítottak, megkönnyebbülten és büszkén állapították meg: ugyan szomjasak maradtak, ugyan se feküdni, se ülni nem tudnak, a holdat legalább közös erővel visszahelyezték az égbe. Meg is nézhetitek, azóta sem hullott alá!

Az illusztráció forrása: needpix.

A réten mesélni menő. A réten mesélni jó érzés. A réten mesélni… a legkirályabb függőség! Boldog családok, szép mese, napsütés, béke, csicsergés, ciripelés. Utoljára a Tekergőkkel meseösvényeztem az ELTE TTK-n, és már igencsak vágytam a szabadba. Így az októberi Bailavidrum igazi jutifalat volt.

A Bailavidrum meseösvényről korábban már írtam, de röviden összefoglalom: kiválasztunk egy mesét, az elején minden turnus egyben meghallgatja, majd a családok kis csoportokban végigsétálnak a történeten – szó szerint. A mese egy-egy állomása akadályverseny-szerűen várja a családokat a kijelölt ösvényen, az egyes kulcsmozzanatokat pedig a gyerekek maguk elevenítik meg, persze játékos formában. A gyerekek rendszerint a főhőst alakítják – így lett a világ ezúttal sok kis Sárkányölő Sebestyénnel gazdagabb.

Most két turnusnak meséltem. Egy kicsit késve tudtunk csak befutni, de hamar megtaláltam a gyülekező csapatot, akik már csak a mesemondót várták. A mesét még nem kezdtem el, megvártam, míg Gregus Laci megjelent a szervezői oldalról, hátha mond még nekem némi instrukciót. Egy kicsit játszottunk a gyerekekkel így együtt is, Laci bemutatta nekik a dorombot, aztán már indulhatott is a műsor.

A kedvencem a második turnusomból az a kisfiú volt, aki már az első sárkánynál szerette volna, ha annak tizenkét feje van, így a harmadiknál már elég volt csak neki szólni: na most mondd, most jön, na hány feje volt? – és boldogan kiáltotta: TIZENKETŐŐŐŐ!

De egyébként a meseösvényen a közönség általában elég pro. Ők azok a gyerekek, akiknek rendszeresen mesélnek, akik tudják, mi fán terem mesét hallgatni. Érzik a mesét. Cukin várják a fordulatokat, és ha kérdezik őket, lelkesen találgatják a választ. Aztán pedig alig várják, hogy nekivághassanak a Nagy Kalandnak, mert a többség bizony visszatérő vendég.

A második kör után még mi is lazultunk egy kicsit a réten, elköltöttük hamuba sült péksüteményeinket, majd elbúcsúztunk a többiektől. Figyeljétek a híreket, menjetek Ti is meseösvényre, hátha éppen ott találkozunk!

Nem is lehetett volna nemesebb pillanatban visszatérni a porondra, mint a népmese napja alkalmából. Az Országos Idegennyelvű könyvtár felkérésének a legboldogabban tettem eleget: könnyed mesedélutánt állítottam össze, elsődlegesen felnőtt közönség számára.

Egyelőre még csak “matiné időpontot” tudtam vállalni, így délután négykor kezdtük az egy órás, könnyed világ körüli galoppozást. Ennek megfelelően kevesen gyűltünk össze, de sebaj, számítottunk rá. Annál családiasabb lehetett a hangulat, meg van a varázsa ezeknek a kis létszámú mesemondó alkalmaknak.

A megbeszélteknek megfelelően különböző nyelveket beszélő népek meséiből válogattam. Úgy döntöttem, hogy laza műsort tervezek, amibe minél több kontinenst, népet igyekszem elrejteni. Más oldalról szerettem volna a meséken keresztül icipici ismeretterjesztést is végezni, ezért olyan sztorikat válogattam be, amik átvezethetőek ebbe a mederbe is.

Indítottunk egy Balaton mellett gyűjtött mesével, amibe még tavaly szerettem bele, amikor a Művészetek Völgyében a repertoáromba illesztettem. Már egészen kerekedik a történet, pedig az alapja összesen két-három mondat, melyet anno az Instagram profilomra is kitettem. Nem csak azért szeretem a sztorit, mert teljesen váratlanul csap át szemtelen hazugságmesébe. A forrás rövidsége alkalmat nyújt arról megemlékezni, hogy mire való a mesemondó? (Például arra, hogy felöltözteti neked a csattanót.) Egyúttal remek felütés is ez a történet, megadja az alaphangot.

A továbbiakban sem komolykodtam sokat. Könnyed délutánt ígértem, és a tóba pottyant hold, a krakkói sárkány, egy ghánai béka, egy denevér, egy farkasoktól menekülő dudás és Paul Bunyan remek társaságot biztosítottak hozzá. Egy-egy mese közben vagy után aztán meg tudtam említeni pár apróságot, amiket rendesen elhallgatunk, és csak mi mesemondók tudunk róla. Ó, igen, azokról az érdekes, színes morzsákról van szó, ami az előadásokra való készülést annyira izgalmassá teszik, és amiket a mesemondók egy-egy közös fellépésen a szünetekben leginkább egymás között szoktak megvitatni.

Persze otthon, vacsora közben egyből bevillant, hogy melyik az a szíriai, és melyik az az ausztrál aboriginal mese, amit még erre az alkalomra szántam, de majd egy másik előadáson pótolom. Ha egyszer már eszembe jutott, hogy eszembe kellett volna jutnia, legközelebb biztosan előre kéredzkednek majd a sorban.

A fotókat ezúton is nagyon szépen köszönöm a szervezőknek.

Drága Nagyvilág!

Képzeld, nagy újság van mifelénk. A hosszú adásszünet a végéhez érkezett, és mostantól újra mesélő és mesélésre fogható emberré léptem elő. Elképesztő, nem? Nagyon csecse, egyszer már meséltem is az Üllői úti Szabó Ervin Könyvtárban, igen, ez azt jelenti, hogy a kézműves foglalkozások ebben az évadban sem maradnak Kétfülű nélkül. Már zajlanak a megbeszélések a különféle podcastok felvételei körül is, nagyon izgatott vagyok már. Idővel szeretném majd a Tökhintót is kihúzni a “garázsból”, és hát ne felejtsük el, hogy jön a Mítoszok Csatája novemberben. Szóval lesznek itt izgalmas dolgok, érdemes lesz odafigyelni a hírekre. Huh, azt már csak remélni tudom, hogy a honlapomat is fel tudom majd kissé újítani, tudom, ráfér.

És Te hogy vagy? Írd meg mindenképpen, mi újság, és hogy hol találkozzunk majd személyesen is!

Üdv,

Kétfülű

U.i. Ja, és egy ANGYAL vagy a türelmedért!