
Kiscsaláddal mi már korán érkeztünk, így a garábi játszótéren vártuk be Nagy Enikőt. Amikor már közeledett az idő, a helyszín felé vettük az irányt, ahol egyszer csak valaki rám köszönt: hogy én nem Szilvi vagyok-e. De igen. Merthogy akkor tudom, izé, Aquincum meg na, hogy ő a Lily. Hát mondom nem ismertelek volna meg, de jó, hogy rám köszöntél! Novemberben, amikor az Aquincumban együtt meséltünk, merthogy akkor tényleg találkoztunk, és ő is mesélt egyet, amíg a szavazatszámlálás tartott, csak most meg sem ismertem. Csak azóta más lett a haja, nyár lett, és nem utolsó sorban perfektül beszél magyarul. (Nem lehet ez olyan nehéz nyelv mégsem…
) Előző éjszaka egyébként már mondott mesét, így a fesztivál résztvevői már ismerhették.
A fesztiválon szokásos módon szabadfogású örömmesélést tartottunk, hoztuk, amihez kedvünk volt, mert itt mindent szabad. Még azt is, hogy az eredetileg tervezett két mesemondóból három lesz. Kezdtem a sort az egyik kedvenc denevéres mesémmel, aztán pedig már szőtte magát tovább a mesefolyam, ahogyan az elvárható: minden meséről eszébe jutott valakinek egy másik történet, hol Enikőnek, hol Lilynek, hol megint nekem. Így csillogó szemű közönségünk egy valóságos meseláncot kapott.
Az idő is nekünk kedvezett, szépen kiegészítette a laza hangulatot. Így találtak értő fülekre a tréfás, varázslatos és a misztikus mesék 2022-ban Garábon, a Tű Fokán fesztiválon, ahol minden jó, minden szép, minden nyugodt, hiszen ezen a fesztiválon pár napra megáll az idő.
Kitört a tavasz, és ezen az sem ront semmit, hogy most, amikor ezt a bejegyzést írom, pont pár napon keresztül esik az eső. De csicseregnek a madarak, nyílnak a virágok, és ilyenkor a mesék is kikívánkoznak a szabadba. A Bailavidrum csapata pedig töretlenül szervezi és csak szervezi a meseösvényeket. (Iratkozzatok fel a hírlevelükre, nehogy lemaradjatok a következőről!)
Ezúttal ketten meséltünk felválta, összesen négy turnusnak. Hacsi Anna szintén rutinos mesemondó és rutinos meseösvényes is. Jól együtt tudtunk dolgozni, jó vele együtt dolgozni. Az idei alkalom számomra egy egészen magán természetű oknál fogva volt különleges: most már unokahúgom eleget cseperedett ahhoz, hogy élvezze a meseösvényt. Így a mesét egyúttal Neki is mondhattam.


Az ösvényen sajnos nem tudtam végigmenni, mert eleve fáradt voltam már, és mire végeztünk, a lábaim közölték velem, hogy ők inkább most leheverednének a rétre. De a révészig eljutottam az utolsó csapattal. Ők biztosan, de úgy tudom, a többiek is megtanultak evezni.

Utána visszamentem, és a fűből hallgattam a záróbulit: azaz a mese végén esedékes zenés lakomát. Azt pedig már csak a gyerekek elbeszéléseiből tudom, hogyan szerezték meg a kardot, és hogyan győzték le a sárkányt, hogy az új birodalom kitárulhasson előttük.


https://en.wikipedia.org/wiújki/The_Three_Crowns (olasz)
Egy királykisasszony egy ogre nőhöz kerül szolgálónak (vagy nőstény ogréhoz? Ogrék esetében ezt hogy mondják?). Egy darabig titkos szolgálóként működik, míg az ogre a három koronájára esküt nem tesz, hogy nem bántja. Akkor jön a sose-nyisd-ki-azt-az-ajtót sztori, amely ajtó mögött, mert hát csak kinyílik, három aranyba öltözött nő alszik egy-egy trónon – az ogre gyermekei. A királykisasszony megtöri az álomátkot, amiértis az ogre nő ellátja férfi gúnyával és varázsgyűrűvel. A királyhoz érve (nem apjához) persze nem árulja el még magát, az új királynő viszont szeretőjéül kívánja. A királykisasszony elutasítja, halálra is ítélteti a királynő, de akkor az ogre hangja betölti a teret, így a királykisasszony megmenekül. Ha egy ogre telefonál, az ugye nem vicc.
http://oaks.nvg.org/swisb.html#crown (svéd)
Kígyóvá változtatott királykisasszonynak készít apja egy apró koronát, hog viselje, míg a víz le nem mossa róla. Vigyázni kell persze a koronára, mert amolyan mindentjáró malmosító készülék is egyben, még ellopják. Persze elcsenik, megy is a kígyó a sok kígyó alattvalójával a koronácskát visszaszerezni, de el lesznek hessegetve. A koronácska egy malomban végzi, véletlenül porrá őrlik, és akkor BUMM, villám csap a malomba, a királykisasszony pedig megszabadul az átoktól. Jó sok kapzsiság, gőg, irigység van ebben a mesében, de minden jó, ha a vége jó.
https://moly.hu/konyvek/paskandi-geza-szerk-a-legkisebb-orias (Nyugat-Afrika)
Sajnos erről a meséről csak ennyit tudok, hogy Nyugat-Afrikában gyűjtötték, az meg hát nem egy Mátramindszentnyi terület. Kár, pedig igazi gyöngyszem, egyszerű, mégis szép mese a három állat vitája, melyből talán az is kiderül, vajon a béka, a kaméleon vagy a koronás daru a legősibb lény a világon?
https://medium.com/@gowris/the-crown-of-gold-44b025a09a3c (Afrika)
Sajnos még annyira sem precíz a helymeghatározás, mint az előző esetben, de a történet azért megér egy említést. Aszonygya Afrikai mese… köh… az ilyen laza forrásmegjelölések esetében személy szerint annak valódiságában is kételkedni szoktam, de a sztori amúgy működik, hát itt hagytam.
Egy királyt megsegítenek a daruk, és jutalmul koronát ad nekik. Erre az irigy emberek vadászni kezdik a madarakat, a király ezért tollakká változtatja a koronát.
https://hekaya.de/maerchen/cola-pesce–europa_21.html (Szicília)
(Valamiért erről csak német nyelvű forrásokat bookmarkoltam, de gooogle barátuk biztosan segít neked más nyelven kutakodni, ha érdekel.)
Sok változatában ismert történet az úszni szerető, félig hallá változó fiúról. Grandiózus képek vízi szörnyekről, a szigetet tartó megroggyant oszlopról, félelemről és bátorságról. A király ugráltatja Colát, és az egyik próba során bedobja a vízbe a koronáját, hogy hozza fel a fiú a mélyből.
google books link (orosz) – Jack V. Haney / The Complete Russian Folktale / Russian Wondertales / II. Tales of magic and supernatural
A link nekem valamiért nem működik jól, az első oldal után nem olvasható a szöveg. Pedig nyilván copy-paste. Na mindegy, rá kell keresni, hogy “volunteer soldier russian folktale”, és máris megjelenik a hármas ikrekkel kezdődő történet, ahol a fiúknak mesterséget kell tanulniuk. Amelyik katona akar lenni, az az átváltozás képességét is megkapja. A cár háborúzik egyet, győz, de csak akkor ismerik el a cárok tanácsában, ha van a fején korona – amit otthon hagyott. A főhős elhozza, amiért jutalom (hatalom) jár. Irigyei meg akarják ölni, egy tóban köt ki, ahol a tó szellemének unokája visszatartja. Együtt bandáznak, nevezett unoka meg akar tanulni átváltozni. Sólyommá változva haza tud szökni, éppen jókor, mert feleségét, a cárkisasszonyt másnak akarják adni. Hát arról a mennyegzőről letehetnek!
Ugyanitt mesetípus jelölést is kapunk: AT 665.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Mid%C3%A1sz (görög)
Miután Midász király az aranykéz históriát megúszta, döntőbíró szerepet vállalt egy dalnokversenyben. Amihez persze nem értett, botfülét Apolló szamárfülekkel honorálta. Egy darabig takarta a korona, de aztán jött a fodrász, mert már nem fért a sok haj a korona alá. Jó, itt a korona helyébe bármi mást is ki lehet találni, de azért én koronával szoktam mesélni. Gyerekek halálra röhögik magukat rajta, sok gegre van lehetőség.
És akkor lényegében ugyanez a sztori ír köntösben az EUROPE: “THE KING WITH HORSE’S EARS” cím alatt ezen az oldalon olvasható összefoglalva: https://bookriot.com/2014/08/17/6-folktales-around-world-read-kids/
https://mythopedia.com/chinese-mythology/gods/hou-yi/ (Kína)
Merthogy a taréj az ugye egy korona, vagy legalább sejtettük. Mindenesetre forró volt a világ kilenc nappal az égen, még jó, hogy Yi egy kivételével mindet lenyilazta. Csakhogy az az egy meg nem akart felkelni, de akkor jött a kakas, és előcsalogatta a kukorékolásával. (Esküdni mernék, hogy ez volt az egyik mítoszok csatáján, de nem találom. Mintha Gregus Laci mondta volna.)
Keresztje ferde a 24.hu hasábjain, legendákés tények, Wikipédia (magyar)
Nem kell nekünk Kínából importálni koronát, van hazai is! Nem is értem, milyen magyar vagyok én, hogy nem ez volt az első történet, amit említettem?! Na tessék szépen legalább a fenti linket sürgősen végigkattintgatni, holnap dolgozat!
https://www.sacred-texts.com/neu/eng/meft/meft32.htm (angol)
Ki ne hagyjuk Tim Toldrum meséjét, igaz? A macskák királyáról szóló mese igazán szórakoztató, sokféle köntösben előadható történet. Egy ember azt a feladatot kapja, hogy mondja meg Tom Tildrumnak, hogy Tim Toldrum halott. Csakhogy emberünknek fogalma sincs, ki lehet Tom Tildrum. És amikor ezt egy macska előtt valakinek elmondja, a macska felpattan, és elszalad: ó, ha Tim Toldrum meghalt, akkor én vagyok a király!
Végül nem azt a változatot linkeltem be, amiben korona is szerepel, de Aaron Shepard weboldalán olyat is találsz.
http://kidforum.otoiu.com/viewtopic.php?f=31&t=372 (olasz)
Vadászni ment a király, de valami szemtelen tündér nem ellopta a koronáját? Micsoda szégyen! Legkisebb fia kalandos úton visszaszerzi. Huh. Plusz a tóban raboskodó két királykisasszonyt is kiszabadítja. Segítő állatok, északi szél, kertésznek öltözés, válaszút – igazi kalandos tündérmese, CGI-ban gazdag megfilmesítésért kiált.
Igen. Jó mulatást, jó mesélést!
kép forrása: https://pixabay.com/hu/vectors/corona-v%C3%ADrus-corona-koronav%C3%ADrus-4881520/
]]>A Rakasz Szedlák Ádám saját projektje, egy nagyszerű hírlevél építészetről, dizájnról, technikáról, bölcsészetről és a nagyvasak esztétikájáról. Ha érdekelnek az ilyen témák, ezen a linken tudsz rá feliratkozni.

Aktuális adás:
Megszólaló zenék forrása: saját intro zene – köszi Kádár Gergő!, youtube audio library
Timeless tales magyar fordítása: itt a tavalyi post.
Podcast elérhetőségek:
A Kétfülű Kedveszotty a legtöbb podcast alkalmazásban könnyedén megtalálható. Továbbá:
Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud
facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/
kétfülű blog: az adásokat a podcast tag alatt mindig meg fogod találni.
]]>
Podcast elérhetőségek:
A Kétfülű Kedveszotty a legtöbb podcast alkalmazásban könnyedén megtalálható. Továbbá:
Mixcloud: http://bit.ly/ketfulu-podcast-mixcloud
facebook: https://www.facebook.com/SzilviAKetfuluMesemondo/app/49631911630/
kétfülű blog: az adásokat a podcast tag alatt mindig meg fogod találni.
Aktuális adás:

Az “eredeti” szöveg, mely alapján alább ezt a történetet most nektek elmesélem, egy már sokszor linkelt gyűjteményben került elém. D.L. Ashliman oldala számomra annyira nulladik lépés bármilyen sztori keresésekor, hogy szerintem ez az ember szobrot érdemelne, tettéről csak hexameterben illene mesélni. Én az alábbi verzióban szoktam mondani, az Ashliman oldalán közölthöz képest kisebb torzításokkal. Nem csak random mennek az erdőben, és a főmajomnak több szerep jut. A végén pedig egy másik zárást emelek be, hogy ne didaktikus, hanem igazán vicces legyen. A gyerekek rendszerint így is értik a tréfát és a mondanivalót is.
Na, akkor
Volt egyszer egy erdő, de olyan, ti még ilyet nem láttatok! Mert abban fák voltak, nem is egy, és rajtuk levelek! Hát a fákon mi ugrál? Majmok, bizony, egy egész csapat méghozzá.
No, ezek a majmok egyik éjszaka igen-igen megszomjaztak. Tanakodtak a sötétben, mi tévők legyenek, egyszerre csak kiemelkedik közülük egy borzas fejű majom – a főmajom -, és azt mondja:
– Majmaim, ne csüggedjetek! Menjünk el a forráshoz, és igyunk!
Bólogatott a többi majom: ez igen, nem hiába az a borzas fejű a főmajom, ő aztán tudja, mitől döglik a légy! Fel is kerekedtek, elöl a főmajom s utána a többi. Csakhamar megérkeztek a forráshoz. Békésen csobogott a víz egy sziklahasadékból, egyenesen egy kis tavacskába. De alighogy megérkeztek, a főmajom a sor elején rémülten kiáltott:
– Majmaim, nagy baj van! Tudom, szomjaztok nagyon, de tartsatok ki, fontosabb dolgunk van most annál! Beleesett a hold a tóba, vissza kell helyeznünk az égre!
Pislogtak a majmok a tó felé, hát csakugyan: ott fénylett a hold a tóban. Pontosabban a tükörképe, de az olyan szépen csillogott, mintha csak a hold lett volna maga.
Nekifogtak a majmok a hold megmentésének. Sorban összekapaszkodtak, az utolsó egy magas fa tetejébe csimpaszkodott, az első, a főmajom pedig már nyúlt is a vízbe a holdért. Éppen ott, ahol a hold a vízben tükröződött, a felszín alatt volt egy kő. Azt a főmajom megragadta, és hátrakiáltott:
– Majmaim, fogom, húzzatok! – és a majmok húzták. De úgy nekiveselkedtek ám, hogy az a magas fa, aminek a legfelső ágát az utolsó majom szorította, egészen behajlott már. Akkor aztán a főmajom keze a kőről lecsúszott, és sutty, repültek a majmok, ahogy a hatalmas fa eldobta őket, mint egy csúzli. A harmadik domb után aztán szerencsésen landoltak. Sajgott persze mindenük, de különösen a tomporuk, amire estek. És ahogy fájdalmukban az égre sandítottak, megkönnyebbülten és büszkén állapították meg: ugyan szomjasak maradtak, ugyan se feküdni, se ülni nem tudnak, a holdat legalább közös erővel visszahelyezték az égbe. Meg is nézhetitek, azóta sem hullott alá!
Az illusztráció forrása: needpix.
]]>
Egyelőre még csak “matiné időpontot” tudtam vállalni, így délután négykor kezdtük az egy órás, könnyed világ körüli galoppozást. Ennek megfelelően kevesen gyűltünk össze, de sebaj, számítottunk rá. Annál családiasabb lehetett a hangulat, meg van a varázsa ezeknek a kis létszámú mesemondó alkalmaknak.
A megbeszélteknek megfelelően különböző nyelveket beszélő népek meséiből válogattam. Úgy döntöttem, hogy laza műsort tervezek, amibe minél több kontinenst, népet igyekszem elrejteni. Más oldalról szerettem volna a meséken keresztül icipici ismeretterjesztést is végezni, ezért olyan sztorikat válogattam be, amik átvezethetőek ebbe a mederbe is.
Indítottunk egy Balaton mellett gyűjtött mesével, amibe még tavaly szerettem bele, amikor a Művészetek Völgyében a repertoáromba illesztettem. Már egészen kerekedik a történet, pedig az alapja összesen két-három mondat, melyet anno az Instagram profilomra is kitettem. Nem csak azért szeretem a sztorit, mert teljesen váratlanul csap át szemtelen hazugságmesébe. A forrás rövidsége alkalmat nyújt arról megemlékezni, hogy mire való a mesemondó? (Például arra, hogy felöltözteti neked a csattanót.) Egyúttal remek felütés is ez a történet, megadja az alaphangot.
A továbbiakban sem komolykodtam sokat. Könnyed délutánt ígértem, és a tóba pottyant hold, a krakkói sárkány, egy ghánai béka, egy denevér, egy farkasoktól menekülő dudás és Paul Bunyan remek társaságot biztosítottak hozzá. Egy-egy mese közben vagy után aztán meg tudtam említeni pár apróságot, amiket rendesen elhallgatunk, és csak mi mesemondók tudunk róla. Ó, igen, azokról az érdekes, színes morzsákról van szó, ami az előadásokra való készülést annyira izgalmassá teszik, és amiket a mesemondók egy-egy közös fellépésen a szünetekben leginkább egymás között szoktak megvitatni.

Persze otthon, vacsora közben egyből bevillant, hogy melyik az a szíriai, és melyik az az ausztrál aboriginal mese, amit még erre az alkalomra szántam, de majd egy másik előadáson pótolom. Ha egyszer már eszembe jutott, hogy eszembe kellett volna jutnia, legközelebb biztosan előre kéredzkednek majd a sorban.
A fotókat ezúton is nagyon szépen köszönöm a szervezőknek.
]]>A technológiát még szokom, tanulom, de vannak vele terveim. Több mesét és több külső felvételt szeretnék belesűríteni, de például a másodikban máris van mese, és a harmadikban van külső helyszín is. Szóljatok hozzá, szóljatok bele, szóljon a Kétfülű Hangnapló Nektek!
Egyelőre csak soundcloud-on vagyok elérhető, de ott is csak egyelőre, mert a free plan alaposan limited, de majd meglátjuk, mi lesz Azután.
]]>Úristen, ha te tudnád, micsoda állatorvosi lovat készítettem… Ami akadály felmerülhetett, az fel is merült, de rendre elgördítettem őket. Ez a videó a témája mellett a kitartásról is szól. Bevallom, meginogtam egy kicsit, hogy egyáltalán kitegyem-e, de aztán azt csiripelték a madarak, márpedig a madarak sosem hazudnak, hogy hamarosan újra lesz Gárembucka meseest. Vagyis ez a videó hamarosan újra olyan aktuális lesz, mint még soha!
Egy szó, mint száz, fogadjátok szeretettel a méltán világhírű Gárembuckát, még ha a felvételek kissé régiek is.
íme a link: https://youtu.be/ECVMBrgbua0
![]()
]]>
A kis közvéleménykutatásomra eddig beérkezett válaszok alapján fogadom, hogy lesznek benne
De hogy ezen felül milyen tartalommal töltsem fel, azt Te mondod meg. Bizony, ez itt a Te helyed! Történelmi pillanat, ki ne hagyd!
Mondd meg Te, mit szeretnél látni a hírlevélben!
Kockáknak és bizonytalanoknak íme egy döntési fa kiscicával:

Ugye megmondtam, hogy van benne kiscica. Hogy is mondják? Aki a cicákot szereti, rossz ember nem lehet.
NA KATT IDE, ILYEN KÉRDŐÍVET MÉG NEM LÁTTÁL!
LE FOG ESNI AZ ÁLLAD!
VAGY MI!